Az Erste Csoport bevétele alig érezte meg a járványt, de sokat tartalékolnak
HírekA működési eredmény stabil, a kockázati céltartalékok terhelték a nettó bevételt. A hitel- és betétállomány minden piacon bővült. Az igazgatóság 0,50 euró részvényenkénti osztalékra tesz javaslatot a közgyűlésen, és részvényenként legfeljebb 1 eurót különít el az esetleges későbbi osztalékra
Az Erste Csoport 2020-at stabil, 2,9 milliárd eurós működési eredménnyel zárta, ami 1.3 százalékos csökkenés éves összehasonlításban).
A tőzsdén jegyzett bankcsoport közel 1,3 milliárd euró kockázati céltartalékot képzett a járvány nyomán várható hitelezési veszteségekre.
Ennek eredményeként a nettó nyereség 46,7 százalékkal csökkent, 783 millió euróra.
A másik oldalról az ügyfélhitelek állománya 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra bővült, az ügyfélbetétek 9,9 százalékkal 191,1 milliárd euróra nőttek. Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) ismét emelkedett, 13,7 százalékról 14,2 százalékra.
Stefan Dörfler, az Erste Csoport pénzügyi igazgatója szerint 0,5 euró részvényenkénti osztalékra tesznek javaslatot az éves közgyűlésen, emellett részvényenként legfeljebb egy eurót teszünk félre osztalékfizetésre, valamikor későbbre.
A bevételek és a kiadások is enyhén visszaestek
A nettó kamatbevétel növekedett – leginkább Ausztriában, de Romániában és Magyarországon is – éves összehasonlításban 0,6 százalékkal 4,8 milliárd euróra. Csehországban a nettó kamatbevétel jelentősen visszaesett a kamatok csökkenése miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 1,2 százalékkal 1,98 milliárd euróra csökkent.
Ugyanakkor a bankcsoportnak sikerült csökkenteni az általános igazgatási költségeket 1,5 százalékkal 4,2 milliárd euróra. tett ki.
A nagyfokú kockázati céltartalékolás negatívan hatott az eredményre
Összességében a működési eredmény 1,3 százalékkal 2.9 milliárd euróra csökkent, ugyanakkor a költség/bevétel ráta változatlanul 59,0 százalék. A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -1,3 milliárd euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 78 bázispontot tett ki (szemben a 2019. évi -439,2 millió euróval és 7 bázisponttal).
A hitelekre képzett céltartalékok jelentős növekedését elsősorban a koronavírus-járvány miatt romló makrogazdasági kilátások okozták. Ugyanakkor pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában és Magyarországon.
A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta 2,7 százalékra romlott (2,5 százalékról), az NPL-fedezeti arány pedig 88,6 százalékra nőtt (77,1 százalékról).
A hitel- és betétállomány egyaránt nőtt
A bankcsoport mérlegfőösszege 12,9 százalékkal 277,4 milliárd euróra nőtt. Eszköz oldalon a készpénz- és pénzeszközök növekedtek, főként Ausztriában, összesen 35,8 milliárd eurót tettek ki, 235,2 százalékkal bővülve. A hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 6,9 százalékkal 21,5 milliárd euróra nőtt.
Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 3,6 százalékkal 166,1 milliárd euróra nőtt a Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában tapasztalt kifejezetten erőteljes hitelállomány-bővülés nyomán.
Forrás oldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek jelentős mértékben, 24,8 milliárd euróra emelkedtek (+88,5 százalék) az EKB megnövekedett refinanszírozásának (TLTRO-tranzakciók) eredményeként. Az ügyfélbetétek állománya – minden elsődleges piacon, de leginkább Ausztriában és Csehországban – tovább nőtt, 191,1 milliárd euró volt, ami éves szinten 9,9 százalék növekedés. A hitel/betét ráta 86,9 százalékon állt (az előző évi 92,2 százalék után).
