"Az új munkaerő iránti kereslet egyszerűen megszünt"
HírekA Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség (BA) adatai szerint a német vállalatok áprilisban rekordszámú, 10,1 millió dolgozó csökkentett munkaidőben való foglalkoztatásához kértek állami támogatást a koronavírus-járvány miatt, olvasható a dw.com hírportálon. Egyidejűleg növekedett a munkanélküliség is.
Az előző rekordot 2009 májusában mérték, amikor a pénzügyi világválságot követően 1,44 millió ember dolgozott rövidített munkaidőben.
A rövidített munkaidő több millió munkahelyet ment meg Németországban
mondta Hubertus Heil munkaügyi miniszter.
Nem lehetünk képesek minden munkahely megtartását garantálni az országban, de mindegyikért harcolunk.
A munkanélküli segélyért folyamodók száma márciusról áprilisra 308 000 fővel emelkedett. Ez 415 000 fővel több, mint egy évvel ezelőtt és összesen 2 644 000 személyt jelent.
A korábbiakban még soha sem fordult elő, hogy a munkanélküliség és részmunkaidős foglalkoztatás számai április hónapban emelkedtek volna. A munkanélküliség 0,7 százalékkal nőtt és 5,8 százalékos szintre került.
Az új munkaerő iránti kereslet a szó szoros értelmében megszűnt
mondta a BA főnöke, Detlef Scheele.
A koronavírus-járvány valószínűleg a második világháború utáni korszak legsúlyosabb visszaeséséhez vezet Németországban … a munkaerő-piac is nyomás alá kerül.
A rövidített munkaidő, német elnevezésével a „Kurzarbeit” több lehetőséget biztosít a munkáltatók számára ahhoz képest, hogy megtartsák vagy elbocsássák alkalmazottjaikat, magyarázza Holger Schäfer, a Német Közgazdasági Intézet munkatársa. „Mondhatom: te a munkaidő 70, 50 vagy 30 százalékában dolgozhatsz. Amikor a válság elmúlik és a munkaerő iránti igény visszatér, a munkáltatónak rendelkezésére áll a korábbi gárda és nem kell új embereket keresnie.”
Holger Schäfer szerint ez a módszer védelmet jelent az ország egész gazdasága számára.
Ha valaki attól tart, hogy hamarosan elveszíti munkáját, mérsékli fogyasztását, nem vásárol és kevesebb pénzt költ, ami visszahat a gazdaság egészére is.
A 2009. évi pénzügyi válság idején bebizonyosodott, hogy a német „Kurzarbeit” rendszer képes több százezer munkahely megmentésére és mára az Európai Unió egészében alkalmazzák.
A német kormány a koronavírus-fenyegetés erősödésével kibővítette a programot. A programba történő jelentkezés önmagában nem jelenti, hogy a munkavállalóknak szükségszerűen rövidített munkaidőben kell dolgozniuk.
Az elmúlt évtizedek adataihoz képest ez mindenesetre egy soha sem látott helyzet: a bejelentkezések száma többszöröse annak, amit a 2008-2009-es évek nagy recessziójának időszakában tapasztaltunk
