Bankvezérek kerekasztala: meglepő, hogy arról lehet beszélni, hogy a kriptovalutáknak van-e létjogosultsága

A legutóbbi gazdasági krízisektől merőben eltér a mostani a válság. Már csak azért is, mert a pénzügyi szektor ezúttal nem okozója, hanem csak az elszenvedője a problémáknak.

Ráadásul 2008-ban, amikor a Lehman Brothers elindította az összeomlási-hullámot, a magyar gazdaság nem volt éppen jó formában.

Most viszont a pénzügyi rendszer fundamentumai erősek voltak, amikor a járvány elkezdte kifordítani a világot a sarkából – többek közt erről is szó esett az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen a Bankvezérek kerekasztal-beszélgetésén.

Bencsik László az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott: egyik oldalról a pandémia rengeteg nehéz élethelyzetet teremtett a világban.

Másfelől viszont az optimizmusra ad okot, hogy mind Magyarországon, mind szerte a világban a gazdaságok kiválóan teljesítettek ebben a mostani nehéz helyzetben.

Az egyértelmű, hogy az utóbbi másfél évben a bankszektor sokat tudott segíteni a kilábalásban. A mostani felállás pedig nagyban köszönhető annak, hogy a bankok és az ügyfelek közti bizalmi viszony helyreállt a 2008-as válság óta. Ami egyebek mellett a szektort érintő jogszabályi változásoknak is köszönhető.

A beszélgetésen szóba került a hiteltörlesztési moratórium is, amelyet november 1. után is igénybe lehet majd venni, ám ehhez külön nyilatkozattételt kell benyújtani.

Hogy pontosan hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel az még a bankvezetők előtt se világos.

Azt látjuk, hogy mennyien vannak azok, akiknek ténylegesen szükségük van a moratóriumra, de az nem világos, hogy mennyien lesznek, akiknek nincs szüksége rá és mégis igénybe fogják venni

 mondta el Szabó Balázs  a CIB Bank Zrt. vállalati üzletágvezetője, aki az eddigi tapasztalatok alapján úgy becsüli, hogy a moratóriummal élők 5-20 százaléka fog élni a hosszabbítás lehetőségével.

A pénzintézetek feladata most az, hogy megértessék az ügyfelekkel, hogy ha tudják fizetni a hiteltörlesztést, akkor ne kérjék a moratóriumot, mert azzal pénzügyileg csak rosszul járnak. Hisz a halogatással nem csak a futamidejük, de a hitelük terhei is nőni fognak – erről már Hegedüs Éva a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt.

Az infláció árnyékában

A meglódult infláció és a vele együtt elindult kamatemelési ciklus egyelőre nem annyira foglalkoztatja a cégeket.

A vállalati szektort jobban érdeklik a munkaerő-problémák vagy az alapanyag hiány.

Mint Soós Gábor a UniCredit Bank Hungary Zrt. vezérigazgató-helyettese, a vállalati és befektetési banki divízió vezetője elárulta: a hitelkereslet nem csökkent, sőt inkább nőtt. A beruházások jól alakulnak.

A kerekasztal résztvevői jelezték: a hitelpiacon növekedésre számítanak.

Az ehhez hasonló beszélgetéseken persze visszatérő téma a Big Tech vállalatok helyzete. Mint az elhangzott: az Apple piaci kapitalizációja tavaly már jóval nagyobb volt, mint az európai bankoké együttvéve.

Ha annak az időnek a harmadát, amit a politikusok azzal töltöttek, hogy megregulázzák a bankokat azzal töltöttek volna, hogy helyrerakják az Apple monopóliumát egészen más lenne most a felállás – szögezte le Jelasity Radovan az ERSTE Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mint a szakember kihangsúlyozta: látható, hogy a nagy technológiai cégek sokkal rugalmasabban kezelhetik a rendelkezésükre álló adatokat, mint a pénzügyi szektor szereplői.

Hogy mi lesz akkor ha az Apple a bankokkal is elkezd majd versenyezni? Sok múlik majd azon, hogy ebben az esetben nekik is megkell-e majd felelniük azoknak a roppant szigorú előírásoknak, amik kötik a klasszikus pénzintézeteket.

De valószínűtlennek tűnik, hogy az Apple épp ebben a szektorban akarna megjelenni. Már csak azért is, mert aligha tudnak olyan nyereségesen működni itt, mint a már meglévő piacaikon.

A beszélgetésen szóba kerültek a kriptovaluták is. Bencsik László elmondta: a kriptovaluták azért tudtak felfutni, mert ezek lettek az illegális kereskedelem pénznemei.

Mivel teljesen kívül esnek mindenféle szabályozói körből és könnyedén lehet velük pénzmosást végezni, Bencsik meglepőnek tartja, hogy egyáltalán téma lett az, hogy a kriptovalutáknak van-e létjogosultsága.

Mint jelezte: reméli nem fognak elterjedni és nem lesz a legális gazdaságban mérvadó szerepük.

A résztvevők úgy vélték, hogy a kriptovaluták mögötti technológiában viszont van fantázia, ezért szabályozott keretek között van értelme a használatának. Ezért nyitottan állnak a digitális jegybankpénzekhez, melyeknek a bevezetése több országban is tervbe van véve.