Beruházások: 15 százalékos növekedés a III. negyedévben
Hírek2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázis – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez.
2019 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 16, a teljesítményérték mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél valamivel kevésbé, 14 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez belföldi gyártásból származó, illetve importeszközök beszerzése egyaránt hozzájárult.
A beruházási teljesítmény a beruházások megközelítőleg hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a korábbi negyedévekhez hasonlóan kiugró ütemben, 29 százalékkal emelkedett, a beruházások mintegy 14 százalékát adó költségvetési szerveknél pedig lényegében stagnált (+0,2 százalék) az egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások esetében a nagyvállalati kör beruházásai kiugróan bővültek. A költségvetés tekintetében a központi közigazgatási szervek beruházásai csökkentek, az önkormányzatok beruházásai nőttek.
A nemzetgazdaság egyes területein eltérően alakult a beruházási aktivitás.
A meghatározó nemzetgazdasági ágak közül kimagaslóan nőttek a – beruházások közel háromtizedét képviselő – feldolgozóipari fejlesztések (29 százalék), annak ellenére, hogy az alágak több mint felében csökkent a volumen.
A növekedést elsősorban a vegyi anyag, termék gyártásában, a villamos berendezések gyártása területén és a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő beruházási tevékenység jellemezte a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat is.
A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak növekedése (17 százalék) lassult a korábbi negyedévekhez képest. A bővülést elsősorban a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések eredményezték, ugyanakkor jelentős beruházási aktivitás jellemezte a raktározással és rakománykezeléssel foglalkozó vállalatokat is.
A harmadik legnagyobb súlyú, az összes beruházás mintegy 17 százalékát adó ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (23 százalékkal), a lakásépítések mérsékelt növekedését megelőzte a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (irodaház, logisztikai csarnok stb.) történő beruházások folytatódó felfutása.
A művészet, szórakoztatás, szabadidő 32 százalékos bővülésében a sporttal kapcsolatos nagyberuházások játszottak kiemelt szerepet.
A mezőgazdaságban elsősorban a nagyobb létszámú vállalkozások építési beruházásainak köszönhetően 15 százalékkal növekedett a beruházási volumen.
Néhány alacsony súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumenemelkedése meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek révén jelentősen bővültek a beruházások (61 százalék). Az építőipari vállalkozások a kedvező ágazati konjunktúra hatására 34 százalékkal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. A pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései 32 százalékkal emelkedtek, részben bankfiókok felújítási munkálatainak köszönhetően.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás teljesítménye a bázisidőszakhoz képest 20 százalékkal csökkent. Ezt elsősorban az egy évvel korábbinál kisebb értékű honvédségi és rendőrségi eszközbeszerzések okozták. A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény némileg mérséklődött (1,4 százalékkal), elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelemben érintett nemzetközi üzletláncok tárgyidőszaki kisebb ráfordításai miatt.
Több kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágban a beruházás volumene szintén elmaradt az egy évvel korábbitól: az energiaiparban 20, az információ, kommunikáció területén 12, az oktatásban 11, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében 6,1, a bányászatban 4,8, az egészségügyben 3,1 százalékkal csökkentek a beruházások.
