Brit politikus: a Brexit miatt nem lett sikeres az Ukrajna elleni orosz invázió

Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok radikálisan EU-szkeptikus táborának egyik zászlóvivője, a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatát végigvivő volt kormányfő, Boris Johnson szoros politikai szövetségese a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi közéleti műsorában kijelentette:

a Brexit tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia "globális vezető szerepet vállaljon" az orosz invázió elleni fellépésben.

Rees-Mogg szerint ugyanis Boris Johnsont - aki a háború kezdetén a brit kormány élén állt - a Brexit révén már nem kötötte az európai uniós szerződésekben rögzített "jóhiszemű együttműködés" alapelve, és így olyan koalíció létrehozását tudta elősegíteni, amely lehetetlenné tette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában.

A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy Putyin ukrajnai inváziója "valószínűleg sikerrel járt volna", ha Nagy-Britanniára is érvényesek lettek volna a "jóhiszemű együttműködés" elvéből eredő uniós kötelmek, és ha ezek miatt Londonnak is követnie kellett volna "a francia-német vonalat" az Oroszországgal szembeni fellépésben.

Rees-Mogg hozzátette: ha most is ez lett volna a helyzet, "ugyanazok a szennyes kompromisszumok születtek volna", mint 2014-ben, amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

A Brexitet követő 11 havi átmeneti időszak után, 2020. december 31-én Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett, és ekkor vált teljessé a brit kiválás az EU integrációs szervezeteiből.

A tavaly februári orosz invázió óta London 4,6 milliárd font (kétezer milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára.