Dr. Mandeep Rai: a magyarok rajta hagyták nyomukat a tudományokon, technológián és az orvostudományon is

Hírek2020. okt. 29.Sz.A.

Hogyan látnak minket, magyarokat a külföldiek? Többek között ez is kiderül a nemrég magyarul is megjelent Az értékiránytű című kötetből, amely a BBC és a Reuters korábbi tudósítójának 150 országról alkotott világképét tárja elénk.

Dr. Mandeep Rai a befektetési bankok világában indult, majd a kockázati tőke, a nemzetközi fejlesztés, később pedig a televíziós újságírás irányába mozdult el karrierje, összesen 150 országban járt, és a nemrég magyarul is megjelent "Az értékiránytű" című kötetben írta le több nemzet - köztük a magyarok - értékrendjének fő mozgatórugóit.

Dr. Mandeep Rai filozófiai, politikai és közgazdaságtani tanulmányait követően PhD-fokozatot szerzett a globális értékek témakörében. Pályafutása a JP Morgannél indult, később pedig az ENSZ-nek, az Európai Bizottságnak, valamint civil kezdeményezésű nem kormányzati szervezeteknek dolgozott, emellett pedig a BBC World Servicenek és a Reutersnek is tudósítója volt. 

A világ minden tájáról származó cégekkel, intézményekkel és egyénekkel dolgozik együtt.

Mandeep Rai (Fotó: mandeep-rai.com)

Világszerte elismert szaktekintélyként most könyvével egy 101 országon átívelő érzelmi és intellektuális utazásra hívja az olvasót. Ennek célja, hogy értékiránytűt adjon ahhoz, mit és miként mérlegeljünk életünk nagy döntései előtt.

A kötet legfontosabb üzenetei a következők:

  1. Az embernek értenie kell a saját értékeit, ahogyan azokat az értékeket is, amelyeket a számára fontos emberek vallanak magukénak.
  2. Az értékeink felismerése a kezdet, igazán fontos lépés, mégis amelyet sokan nem tesznek meg.
  3. Az öröm átsegít minket a legnehezebb körülményeken is, és azon az elven alapszik, hogy mindenkinek megvan a saját szerepe.
  4. Ha mindannyian megpróbálnánk csak egy kicsit több élettel, energiával és odaadással élni, akkor mennyivel többek lehetnénk.
  5. Szerényebbnek lenni annyit tesz, mint kisebb hangsúlyt fektetni az anyagi javakra és a tulajdonra, cserébe viszont nagyobbat az emberi kapcsolatok lényegére.
  6. A hittel vagy egy konkrét céllal szemben tanúsított odaadás által az ember bármilyen ellenállást legyőzhet
  7. Szolidaritás nélkül egyszerűen csak önérdekből cselekvő egyének vagyunk, sérülékenyek és kiszolgáltatottak. A szolidaritás tart minket biztonságban, gazdagabbá teszi az életünket, és összeköt minket egymással.
  8. Csakis nyitottság által táplálhatjuk az elfogadást, gyógyíthatjuk a tudatlanságot, és hozhatunk létre egészséges intézményeket és társadalmakat. Az emberben nagyon erős az elzárkózásra való hajlam minden olyasmivel szemben, amit nem ért vagy ismer.
  9. A közvetlenség azt jelenti, hogy sokkal kevesebb a kétértelműség és az abból fakadó frusztráció, hogy az ember nem képes konkrétan elővezetni a nézőpontját, összességében pedig jelentősen őszintébb párbeszédet eredményez.
  10. Hogyha nem tiszteljük a szavunkat, a felelősségeinket, a családunkat, akkor az önazonosságunk egyik tartópillérét veszítjük el. A becsület nem a lovagiasságközépkori elgondolása, hanem sokkal inkább az emberek közti bizalmat és tiszteletet biztosító elv. A lényege az, hogy az ember hű maradjon a szavához, ami a bizalmat újra meg újra megerősítő elv.

Dr. Mandeep Rai Magyarországról is szót ejt könyvében. Úgy fogalmaz, hogy a velük született versenyszellem következtében a magyarok a történelem során mindig eltökélten járták be a nagyvilágot, rajta hagyva nyomukat a tudományokon, technológián és az orvostudományon.

Kiemelte, igen hosszú azoknak a listája, akik kivándoroltak, majd nagyon sokra vitték, olyan személyiségeket is beleértve, akiknek elég kimondani a nevét, és máris tisztában vagyunk az örökségükkel – Pulitzer, Rubik, Bíró; a számítástechnika kiemelkedő alakjai, a számítógép előkészítésében részt vevő Neumann Jánostól a Microsoft Word és Excel fejlesztését vezető Charles Simonyiig (születési nevén Simonyi Károly), valamint az orvostudomány megannyi újítójáig, beleértve a C-vitamin felfedezőjét, Szent-Györgyi Albertet.

Hozzátette, az érzés, hogy Magyarország az őt körülvevő nagy geopolitikai hatalmak könyörületére volt utalva – ami a 13. századi tatárjárástól a szovjet megszállásig az ország történelmének egészén végighúzódik – szintén felelős ezért a versenyszellemért.

Ha Magyarországnak gyakran meg is kellett küzdenie a nemzet sorsának alakításáért, az embereket egyénenként senki nem akadályozhatja abban, hogy választott területükön brillírozzanak, és a tudományoktól kezdve a sportokig mindenben uralják a világot – hangsúlyozta.