Dr. Mandeep Rai: a magyarok rajta hagyták nyomukat a tudományokon, technológián és az orvostudományon is
HírekHogyan látnak minket, magyarokat a külföldiek? Többek között ez is kiderül a nemrég magyarul is megjelent Az értékiránytű című kötetből, amely a BBC és a Reuters korábbi tudósítójának 150 országról alkotott világképét tárja elénk.
Dr. Mandeep Rai a befektetési bankok világában indult, majd a kockázati tőke, a nemzetközi fejlesztés, később pedig a televíziós újságírás irányába mozdult el karrierje, összesen 150 országban járt, és a nemrég magyarul is megjelent "Az értékiránytű" című kötetben írta le több nemzet - köztük a magyarok - értékrendjének fő mozgatórugóit.
Dr. Mandeep Rai filozófiai, politikai és közgazdaságtani tanulmányait követően PhD-fokozatot szerzett a globális értékek témakörében. Pályafutása a JP Morgannél indult, később pedig az ENSZ-nek, az Európai Bizottságnak, valamint civil kezdeményezésű nem kormányzati szervezeteknek dolgozott, emellett pedig a BBC World Servicenek és a Reutersnek is tudósítója volt.
A világ minden tájáról származó cégekkel, intézményekkel és egyénekkel dolgozik együtt.
Mandeep Rai (Fotó: mandeep-rai.com)
Világszerte elismert szaktekintélyként most könyvével egy 101 országon átívelő érzelmi és intellektuális utazásra hívja az olvasót. Ennek célja, hogy értékiránytűt adjon ahhoz, mit és miként mérlegeljünk életünk nagy döntései előtt.
A kötet legfontosabb üzenetei a következők:
- Az embernek értenie kell a saját értékeit, ahogyan azokat az értékeket is, amelyeket a számára fontos emberek vallanak magukénak.
- Az értékeink felismerése a kezdet, igazán fontos lépés, mégis amelyet sokan nem tesznek meg.
- Az öröm átsegít minket a legnehezebb körülményeken is, és azon az elven alapszik, hogy mindenkinek megvan a saját szerepe.
- Ha mindannyian megpróbálnánk csak egy kicsit több élettel, energiával és odaadással élni, akkor mennyivel többek lehetnénk.
- Szerényebbnek lenni annyit tesz, mint kisebb hangsúlyt fektetni az anyagi javakra és a tulajdonra, cserébe viszont nagyobbat az emberi kapcsolatok lényegére.
- A hittel vagy egy konkrét céllal szemben tanúsított odaadás által az ember bármilyen ellenállást legyőzhet
- Szolidaritás nélkül egyszerűen csak önérdekből cselekvő egyének vagyunk, sérülékenyek és kiszolgáltatottak. A szolidaritás tart minket biztonságban, gazdagabbá teszi az életünket, és összeköt minket egymással.
- Csakis nyitottság által táplálhatjuk az elfogadást, gyógyíthatjuk a tudatlanságot, és hozhatunk létre egészséges intézményeket és társadalmakat. Az emberben nagyon erős az elzárkózásra való hajlam minden olyasmivel szemben, amit nem ért vagy ismer.
- A közvetlenség azt jelenti, hogy sokkal kevesebb a kétértelműség és az abból fakadó frusztráció, hogy az ember nem képes konkrétan elővezetni a nézőpontját, összességében pedig jelentősen őszintébb párbeszédet eredményez.
- Hogyha nem tiszteljük a szavunkat, a felelősségeinket, a családunkat, akkor az önazonosságunk egyik tartópillérét veszítjük el. A becsület nem a lovagiasságközépkori elgondolása, hanem sokkal inkább az emberek közti bizalmat és tiszteletet biztosító elv. A lényege az, hogy az ember hű maradjon a szavához, ami a bizalmat újra meg újra megerősítő elv.
Dr. Mandeep Rai Magyarországról is szót ejt könyvében. Úgy fogalmaz, hogy a velük született versenyszellem következtében a magyarok a történelem során mindig eltökélten járták be a nagyvilágot, rajta hagyva nyomukat a tudományokon, technológián és az orvostudományon.
Kiemelte, igen hosszú azoknak a listája, akik kivándoroltak, majd nagyon sokra vitték, olyan személyiségeket is beleértve, akiknek elég kimondani a nevét, és máris tisztában vagyunk az örökségükkel – Pulitzer, Rubik, Bíró; a számítástechnika kiemelkedő alakjai, a számítógép előkészítésében részt vevő Neumann Jánostól a Microsoft Word és Excel fejlesztését vezető Charles Simonyiig (születési nevén Simonyi Károly), valamint az orvostudomány megannyi újítójáig, beleértve a C-vitamin felfedezőjét, Szent-Györgyi Albertet.
Hozzátette, az érzés, hogy Magyarország az őt körülvevő nagy geopolitikai hatalmak könyörületére volt utalva – ami a 13. századi tatárjárástól a szovjet megszállásig az ország történelmének egészén végighúzódik – szintén felelős ezért a versenyszellemért.
Ha Magyarországnak gyakran meg is kellett küzdenie a nemzet sorsának alakításáért, az embereket egyénenként senki nem akadályozhatja abban, hogy választott területükön brillírozzanak, és a tudományoktól kezdve a sportokig mindenben uralják a világot – hangsúlyozta.