Eddig bevált a szlovák modell: 70 százalékkal csökkent az új fertőzések száma

Nagyon jó eredményeket hozott Szlovákiában a teljes lakosság tesztelése: az első körben mért 1,2 százalékos fertőzöttségi arányról 0,3 százalékra tudták levinni a mutatót, és összesen 70 százalékkal csökkent az új fertőzések száma - mondta Martin Suster, a Szlovák Közgazdasági Társaság elnöke, a Szlovák Nemzeti Bank kutatási igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) V4 konferenciáján.

A kutatási igazgató a "Kilábalás a pandémia okozta gazdasági válságból a V4-es országokban" címmel tartott online kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg gondolatait, az eseményt– a V4-es Közgazdasági Olimpia nemzetközi döntőjéhez kapcsolódva – az MKT és a versenyt szervező, cseh INEV intézet közösen rendezte.

Martin Suster elmondta, hogy a tömeges tesztelés előtt szkeptikus volt a több millió ember antigén tesztelés lebonyolítását illetően, de a kormány és az önkormányzatok összefogásával, valamint rengeteg önkéntessel ez végül sikerült.

Kiemelte, hogy a gyorsan javuló fertőzöttségi adatok azt mutatják, hogy

a mintegy öt euróba kerülő tömeges gyorstesztek, illetve az ennél drágább, de pontosabb eredményt adó PCR tesztelés, a fertőzöttek karanténozása, valamint a kontaktkutatás együttesen kiutat jelenthet a válságból, amíg az oltóanyag meg nem érkezik.

A gyorsteszteket elsősorban az egészségügyi intézményekben, az idősotthonokban, illetve a nagyon fertőzött településeken használják rendszeresen. A PCR-tesztelést a szakember aranytartaléknak nevezte, amit a kontaktkutatás és az egyéni tesztelések során lehet inkább alkalmazni.

A tömeges gyorsteszteléssel igenis kijuthatunk a válságból, ami így rövidebb lehet, és 2022-re már visszatérhetünk a járvány előtti időszakhoz - tette hozzá a kutatási igazgató. A gazdasági visszaesés és a kilábalási görbe az alábbi ábrán látható.

Kiemelte, hogy a járvány hatására a gazdaság most zuhanást könyvel el, de ez viszonylag gyorsan - egy-másfél év alatt - korrigálódhat, ugyanakkor

egyes ágazatokban hosszú távon is sok kárt okoz a jelenlegi helyzet. Ilyennek nevezte az oktatást - különösen az internethez és számítógépekhez nehezebben hozzájutó gyerekek körében -, és a vendéglátóipart.

Hogy érinti a válság a V4 országokat?

A pandémia magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja, az MKT elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság sokkal jobb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2009-es pénzügyi válság.
Akkor a magas állami és lakossági eladósodottság, a devizahitelek, az ikerdeficit és már a válság előtt lelassult gazdasági növekedés tette nehezebbé a helyzetet.

Most a külső finanszírozásunk jó, és a járvány előtti növekedési ráta is kifejezetten magas volt, az idén márciusi lezárások előtt pedig még kitartott a gazdasági növekedés. A második negyedéves mély GDP visszaesés egyik fő oka a járvány miatti lezárások, a magas exportkitettség, illetve a fő piacunknak számító uniós országok szintén gyengébb teljesítménye volt.

A harmadik negyedévben sikerült korrigálni, és negyedéves alapon 11 százalék körüli emelkedést produkált a gazdaság, így ha nem lett volna második hullám, akár nullára is kijöhetett volna a GDP változása éves összehasonlításban - tette hozzá az MKT elnöke.Pleschinger Gyula a második negyedéves visszaesés okairól szólva kiemelte az autóipar magas arányát, illetve a beruházások elhalasztását is.

Az államadósság átmenetileg 80 százalék közelébe emelkedhet a járvány előtti 65 százalékos szintről - mondta az MKT elnöke, aki úgy fogalmazott, hogy a járvány nem csak fenyegetést, de egyben kihívást is jelenthet a gazdaságnak.

A globális GDP idén 4,4 százalékkal csökken, miközben a nemzetközi kereskedelem 11 százalékot veszít a volumenéből,

míg 2009-ben csak 0,1 százalékos volt a globális GDP csökkenése, miközben a kereskedelem 19 százalékos veszteséget könyvelt el - mondta előadásában Mojmír Hampl, az INEV igazgatósági tagja, a Cseh Nemzeti Bank korábbi alelnöke.

Kiemelte, hogy az infláció a megváltozott fogyasztói kosár miatt (jóval magasabb arányban szerepelnek az élelmiszerek) a hivatalosan mértnél magasabb lehetett, ami elsősorban az élelmiszerárak drágulásával magyarázható. A mostani válsággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a második világháború vége óta nem mért szintekre kúsznak fel az államadósságok: a fejlett országokban a GDP 120 százakékát haladja meg az átlagos mutató, a feltörekvő államok esetében pedig 60-65 százalékos az eladósodottsági ráta.

A V4-ek idei gazdasági teljesítményét összehasonlítva a lengyelek állnak a legjobban a harmadik negyedéves adatok alapján 2 százalékos éves visszaeséssel. A GDP Szlovákiában 2,2 százalékkal, Magyarországon 4,7 százalékkal, Csehországban pedig 5,8 százalékkal csökkent éves alapon az Eurostat adatai szerint.

Növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek

Svatopluk Kapounek, a Cseh Közgazdasági Társaság elnöke, a Brnói Mendel Egyetem tanára előadásában azt emelte ki, hogy a válság hatására több feltörekvő gazdaság kamatemelésre kényszerülhet hogy biztosíthassa a külföldi finanszírozást.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a válság nyomán tovább nő a jövedelmi egyenlőtlenség, amit jól mutat a vendégmunkások által hazautalt összegek megcsappanása is.

• A járvány okozta gazdasági gondok között említette
• az infláció emelkedését,
• a külföldi befektetések csökkenését,
• az árfolyamingadozásokat, és
• az exportorientált országok kiszolgáltatottságát.

Mint elmondta, a régiós jegybankok erősek, a szerepük felértékelődött a válság kezelésében és a likviditás biztosításában.

Bogusław Fiedor, a Lengyel Közgazdasági Társaság alelnöke, a Wloclawi Közgazdasági Egyetem professzora a lengyel válságkezelő csomagokkal kapcsolatban kitért arra, hogy ezek háromnegyede már elfogyott, miközben jelentősen megnőtt a költségvetési deficit.

Közgazdasági Diákolimpia

A cseh INEV kezdeményezésére elindított, V4-es Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjében, 2020. november 18. és 20. között cseh, lengyel, magyar és szlovák középiskolás diákok – országonként öten – mérik össze pénzügyi-közgazdasági ismereteiket. A verseny döntőjét idén – a pandémiahelyzetre tekintettel – online módon rendezi meg a négy ország közgazdasági társaságaival együttműködve az INEV. A nemzetközi döntő fővédnöke Tom Sargent Nobel-díjas közgazdász. A Közgazdasági Olimpia támogatója a Visegrádi Alap.