Egy magyar dervis Közép-Ázsiában

Hírek2019. nov 26.Növekedés.hu

Az Ybl Budai Kreatív Ház téli tárlata a Magyarok a Selyemúton sorozat második állomásaként Vámbéry Ármin egyedülálló életútját, munkásságát, a hozzá fűződő tárgyakat és páratlan keleti kéziratait mutatja be. Dr. Kelecsényi Ágnes és dr. Kovács Nándor Erik kurátori munkája nyomán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményéből válogatva, a PAIGEO Alapítvány támogatásával megvalósuló kiállításon az érdeklődők megismerkedhetnek a sokoldalú Vámbéryvel, aki világutazó, akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja, sikeres író és nemzetközileg ismert politikai szakértő volt.

A tudós utazó élete (1832-1913) nem indult könnyen, családja mély szegénységben élt, ezért már gyermekkorától dolgoznia kellett, hogy tanulhasson. Nem jutott el az érettségiig, mégis később egyetemi professzor lett belőle.

Kivételes tehetségének és magas intelligenciájának köszönhetően korán talált pártfogókra, akik céljai elérésében támogatni tudták.

1857-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megvalósult isztambuli tanulmányútja során tökéletesítette török nyelvtudását, s ekkor került kapcsolatba az Oszmán Birodalom elitjének legbelsőbb köreivel, akik közül többeket különböző nyelvekre tanított. Így kapta a Resid efendi (az igaz úton járó tanító) nevet is, amelyet később ő maga is használt. 

1861-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként, és annak támogatásával indult el hírnevét megalapozó útjára, amikor az akkor még a külvilág előtt zárt és az európaiak számára életveszélyes Közép-Ázsiát vette célba. ,A később „sánta dervisként” híressé vált Vámbéry oly mély ismeretekkel rendelkezett az iszlámról és oly tökéletesen beszélt törökül, hogy ezen útja során végig meg tudta őrizni inkognitóját.

Gyermekkori betegsége következtében kialakult sántasága sem akadályozta meg az elhivatott keletkutatót abban, hogy a magyar nyelv gyökereit kutatva távoli vidékekre, addig szinte feltérképezetlen területekre jusson el, ahol kimagasló nyelvészeti munkássága mellett jelentős néprajzi, kulturális és földrajzi megfigyeléseket is tett.

Vámbéry élete utolsó napjáig aktívan írt és dolgozott. Szakmai munkássága mellett, tudását olvasmányos könyvekben a nagyközönség számára is megfogalmazta.  Jelentős politikai újságírói és nemzetközi tanácsadói tevékenységet is folytatott. Utolsó kívánsága az volt, hogy egyszerű, szónoklatok és gyászdalok nélküli református temetése legyen.

A tárlat 2020. január 26-ig ingyenesen megtekinthető az Ybl Budai Kreatív Házban.