Elemző: Az alacsony bázis repítette tovább az ipart, egyelőre ellenálló a hazai fogyasztás 

Az ipari termelés volumene a munkanaphatással igazított adatok szerint szeptemberben 11,6 százalékkal nőtt éves szinten. Havi szinten a termelés 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és a munkanaphatással igazított adatok szerint. Az idei első kilenc hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt a termelés.

A részleteket később teszi közzé a KSH, rövid kommentárjából egyelőre annyit tudtunk meg, hogy

a termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak döntő többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágakban is emelkedett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva: a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben bővült.

A tavalyi alacsony bázisadatok sokat hozzátettek ahhoz, hogy magas éves növekedési számot lássunk szeptemberre. Feltehetően a gyártás előre hozása és a készletre termelés is közre játszhat a kilencedik havi teljesítményben.

Az év hátralévő részére nézve azonban egyelőre kevésbé kedvezőek a kilátások.

Bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már nem támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet.

A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező hónapokban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműipar és a vegyiparban – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, amennyiben a globális konjunktúra is mielőbb magára talál.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése meglepő módon gyorsulni tudott szeptemberben, az éves index 3,0 százalékos volt. Az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését,

a harmadik negyedévi adatokon már jól látszik, hogy ezek a hatások kezdenek elenyészni, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció.

Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma még pozitív tartományban maradt, ellensúlyozva ezzel az élelmiszerek eladásának csökkenését, így a mérleg nyelvét most a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom adja. Mindemellett a magas frekvenciás adatok és felmérések eredményei a fogyasztás jelentős lassulását jelzik az elkövetkezendő hónapokra.