Az ukrán háborúban is fordulatot hozhat az amerikai választás – Ezért kell figyelni most az USA-t
ElemzésekAmikor ma a félidős választásoknál az amerikaiaknak ki kell találniuk, hogy melyik jelölt mellé tegyék le a voksukat, a döntésüket minden bizonnyal a gazdaság helyzete, a közbiztonság, a bevándorlás kérdése és az infláció fogja a leginkább befolyásolni. Nekünk európaiaknak viszont egészen más miatt érdekes a mostani a voksolás. Ugyanis a végeredmény az ukrán háborút is új irányba terelheti.
Azóta, hogy a keleti szomszédunkban megindult az orosz invázió, a Biden kormányzat 52 milliárd dollár értékben adott katonai és pénzügyi támogatást az ukránoknak. Az összes többi ország együttvéve fele ennyi segélyt se küldött Kijevnek. Igencsak valószínű, hogy az USA támogatása nélkül az ukrán haderő már összeomlott volna.
Viszont a félidős választások miatt mostantól új szelek fújhatnak majd Washingtonban.
Jelenleg a Kongresszus mindkét házában a demokraták vannak többségben, viszont a közvélemény-kutatások alapján a mai választás után fordulhat a kocka és ha a republikánusoknak a Szenátusban nem is sikerül többséghez jutniuk, a Képviselőházban ez könnyen összejöhet.
Hogy mire lehet számítani, ha átalakul az alsóház? Kevin McCarthy, az Egyesült Államok Képviselőházának republikánus vezetője pár hete arra figyelmeztetett, hogy ha a pártja nyerni fog, a Kongresszus valószínűleg az eddigieknél jóval kevesebb támogatást hagyna jóvá Kijevnek. Mint elmondta:
"Úgy gondolom, hogy az emberek recesszióban fognak ülni, és nem akarnak majd üres csekkeket írni Ukrajnának".
Hasonlóan fogalmazott korábban Missouri állam szenátora Josh Hawley is, aki szerint Ukrajna segélyezése "nem Amerika érdekeit szolgálja".
Nem véletlen, hogy Európában többen is aggódnak. Tobias Ellwood brit parlamenti tag szerint, ha Amerika visszahúzódik akkor Putyin akár győzhet is.
Csakhogy, ha a republikánusok még nyernek is az alsóházban a minap, akkor sem világos, hogy pontosan mit fognak tenni, mivel a párt az ukrán kérdés kapcsán roppant megosztott.
Donald Trump volt alelnöke Mike Pence kifejezetten megszólta azokat a párttársait, akik a Kijevnek küldött támogatások mértékét firtatták. Mitch McConnell a republikánusok szenátusi frakcióvezetője szerint pedig épp, hogy növelni kéne az Ukrajnának küldött katonai segélyeket.
Most még koránt sem világos, hogy a támogatások visszavágását szorgalmazó körök mekkora hatással tudnak majd lenni az amerikai külpolitikára. Még Kijev volt amerikai nagykövete John Herbst szerint is nyitott kérdés, hogy mi lesz a jövőben az Ukrajnának szánt segélyekkel. Hasonlóan kétségesnek látja a jövőt több amerikai diplomata is.
Az ukrán védelmi miniszter Olekszij Reznyikov a maga részéről mindenesetre optimista.
Elmondása szerint egyeztetett mindkét nagy amerikai párttal és azt a jelzést kapta, hogy bárki nyer, a haderejük továbbra is számíthat Washingtonra. „Én hiszek ebben” – mondta.
Az átlag amerikai választónak egyébként egyelőre nincs komoly baja az Ukrajnának küldött segélyekkel, bár az elégedetlenkedők tábora láthatóan nő. Múlt hónapban a Pew Research kutatása szerint az amerikaiak 20 százaléka mondta, hogy az USA túlságosan is sokat ad Kijevnek. Ez az arány a háború elején 7 százalék volt.
Fókuszban Kína
De nekünk európaiaknak nem csak az ukrán háború miatt lehet érdekes az amerikai félidős választás.
Más témákban is kiélesedhetnek az ellentétek az USA és Európa között. Az Egyesült Államok már most is szeretné, ha Brüsszel keményebben lépne fel Kínával szemben.
Ha a republikánusok nyernek, akkor ezügyben a korábbiaknál is nagyobb lehet majd a nyomás az Európai Unión.
Ráadásul a kereskedelmi ellenségeskedések is kiújulhatnak. Viták már most is vannak. Például nemrég született egy új szabályozás, amelynek értelmében nagyvonalú adókedvezményt kapnak azok az amerikaiak, akik olyan elektromos járművet vásárolnak, amely Észak-Amerikában lett összeszerelve.
Az európaiak igyekeznek elérni, hogy Washington ne védje ennyire erősen az amerikai autóipart, viszont sejthető, hogy ezek a tárgyalások is csak nehezebbek lesznek, ha republikánus kézbe kerül a Kongresszus.
Mint korábban írtuk: ma a Kongresszus összes képviselőházi tagjáról, a szenátus harmadáról, az állami kormányzók kétharmadáról és az állami parlamentek mintegy hatezer parlamenti delegátusáról döntenek.
Megyei szinten pedig több tízezer mandátum forog kockán, a megyék vezetőitől kezdve a rendőrkapitányokig. S mindez egy munkanapon.
Történelmileg viszonylag ritka a jelenlegi washingtoni hatalmi konstelláció, amelyben az a párt, amelyik az elnököt adja egyúttal többségben van a szövetségi törvényhozás mindkét kamarájában.
