Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Elhárították a veszélyt az ország legnagyobb hulladéklerakójánál

Hírek2024. ápr. 2.Növekedés.hu

Földkábelbe tette vezetékeit az E.ON Hungária Csoport, hogy megóvja a gólyákat a Pusztazámori Hulladéklerakónál.


A térség legnagyobb hulladéktelepe egyben fajgazdag madárélőhely, ám a vezetékek kockázatot jelentettek számukra. A gólyák által a vezetékekre ejtett ágak gyakran okoztak áramszünetet – a környék lakosai és a hulladéklerakó üzemeltetői mostantól zavartalanabb áramszolgáltatást élvezhetnek. 

Hasonló beruházást hajtott végre az E.ON tavaly a Kaposvár és a Nagykanizsa melletti hulladéktelepen is.


Ötvenöt hektáron terül el a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, az ország legnagyobb, szigorú hazai és uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeltetett, fedetlen hulladéklerakója. A folyamatosan érkező szerves hulladék messziről odavonzza a madarakat.

A lerakó a sirályok, varjúfélék, gyurgyalagok mellett olyan védett madárfajoknak is táplálkozó- és fészkelőterületet kínál, mint az egerészölyv, a holló, a vércse, a partifecske vagy a fehér gólya. A termetes, több mint másfél méter szárnyfesztávú gólyák számára ugyanakkor

a területen futó szabadvezetékek kockázatot jelentenek. Ezt a veszélyt csökkenti most az E.ON Hungária Csoport azzal, hogy a lerakó környezetében a föld alá viszi a középfeszültségű hálózatot, elbontva a légvezetéket. 

A beruházással megszűnnek azok a gyakori áramszünetek a térségben, melyet a gólyák fészekrakó tevékenysége, a vezetékre ejtett ágak miatt tapasztalhattak a környéken élők. Stabilabb, üzembiztosabb lesz a térség áramszolgáltatása és vele a hulladéklerakó üzemeltetése is.

A fejlesztés emellett a madarak biztonságát szolgálja és kényelmes életteret nyújt számukra. A felszabaduló, vezeték nélküli oszlopokat és kereszttartókat nem bontják el az áramszolgáltató szakemberei, így azok a gólyák biztonságos fészkelő- és kilátóhelyeivé válhatnak majd. 

A Pusztazámor környéki rétek és a vizes élőhelyek, halastavak, valamint a Duna és számos csatorna közelségében fekvő zámori lerakó európai összehasonlításban is egyedülálló fajgazdagságú élőhellyé vált a madarak számára. A telepet a természetvédelmi szakemberek „a gólyák gyorséttermének” is nevezik. Tavaly 24 fehérgólya-pár fészkelt itt oszlopok tetején, sőt, akinek nem jutott fészek, a földön is; a párok összesen több mint 60 fiókát neveltek fel. A fiókákat a nemzeti park szakemberei nyaranta meg is gyűrűzik.

A gólyák körében olyan népszerű a hely, hogy az őszi vonulást megelőzően akár 200 példány is időzik egyszerre a telepen, néhányan pedig át is telelnek Pusztazámoron. A hulladéklerakó területén időnként még a ritka, szigorúan védett, az emberlakta helyeket általában kerülő fekete gólyák is felbukkannak. Más madárfajokat is vonz a terített asztal: dankasirályból olykor egyszerre két-háromezer is táplálkozik a területen, de vetési varjak és csókák is hatalmas csapatokban érkeznek.  

 Magyarországon a lakossági hulladék legnagyobb hányadát jelenleg is lerakással ártalmatlanítják. A madárvilág számára a lerakók elsődlegesen táplálkozóhelyet jelentenek, főként az ősz végétől tavasz elejéig tartó táplálékszegény időszakban, illetve olyankor, amikor fiókanevelés közben az aszály miatt kevesebb élelmet találnak a természetben.  

 Az E.ON a pusztazámori telep mellett 2023-ban végezte el a kaposvári és a Nagykanizsa melletti bagolai lerakó középfeszültségű hálózatának madárvédelmi átalakítását. Az energiavállalat többszáz millió forintot fordít évente a dunántúli és Pest megyei madárvédelmi beruházásokra, elsősorban a költő- és táplálkozóhelyeket érintő kockázatok csökkentésére.

A hulladéktelep madárbarát átalakításáról készült rövidfilm itt érhető el