Erre figyeljen, ha fagyasztott kukoricát használ
HírekVédjegy bevezetésével hozna óvintézkedéseket a magyar hűtőipar annak érdekében, hogy a halált is okozó súlyos lisztériás baktériumfertőzéseket meg lehessen előzni a hazai gyorsfagyasztott zöldségfélékben. A cégek több mint 6 milliárdot költenének biztonsági fejlesztésekre, amelyekhez állami beruházási támogatásokat vennének igénybe.
Nem csak a magyar hűtőipari cégeknél, hanem a világ minden olyan gyorsfagyasztott zöldségféléket gyártó vállalatánál gondot okozhatnak a lisztéria baktériumos fertőzések, ahol szokványos feldolgozási technológiát használnak – állapítja meg az a szakértői vitaanyag, amely a nemrég kirobbant európai lisztériabotrány nyomán készült. Mint ismert, egyes termékek – főként gyorsfagyasztott csemegekukorica tételek - szennyezettsége az Európai Unió több tagállamában halálos áldozatokat is követelt, az EU-s élelmiszer-biztonsági nyomon követő rendszer pedig felderítette, hogy a kifogásolt termékek a Greenyard Hungary Kft. bajai hűtőüzeméből származtak. Mivel a lisztéria a világ hűtőiparában általános problémát jelent, szakértők szerint a hazai cégek előnyt tudnának kovácsolni a mai helyzetből, ha időben tennének megfelelő óvintézkedéseket, és az eddigieknél jóval biztonságosabb termékeket garantálnának kereskedelmi partnereik, illetve a fogyasztók számára. Az egyik megoldás egy önkéntes intézkedésekből álló rendszer lehetne, amely az elképzelések szerint lényegesen csökkenthetné a Listeria monocytogenes baktérium fertőzéseinek kockázatát és egyszerűbb gyártási változtatásokkal megspórolhatná az üzemek átépítésének legnehezebben kivitelezhető, legköltségesebb lépéseit. Az európai lisztériaügy lényegében arra vezethető vissza, hogy a gyorsfagyasztott csemegekukoricák és más zöldségfélék jelenlegi technológiáját ahhoz igazították, hogy a fogyasztók felhasználás előtt hőkezelik, megfőzik a termékeket, és a hőkezelésre vonatkozó figyelmeztetés szerepel is a felhasználási utasításokban. Ez azt jelenti, hogy például a gyorsfagyasztott csemegekukoricák élelmiszer-biztonsági szempontból még nem alkalmasak fogyasztásra, vagyis szakmai besorolás szerint „nem fogyasztásra készek”, ha a vásárlók a megfelelő hőkezelést nem végzik el.Ugyanakkor a felhasználók körében egyre inkább terjed az a szokás, hogy egyes gyorsfagyasztott zöldségkészítményeket felengedtetve, önmagukban vagy különböző öntettekkel keverve további hőkezelés nélkül fogyasztják.
Ez a veszélyes gyakorlat elsősorban a gyorsfagyasztott csemegekukoricáknál fordul elő, mivel ezek érzékszervileg így is élvezetesek, míg a többi termék készre főzés nélkül általában kedvezőtlen érzékszervi tulajdonságokkal bír. A fogyasztói igények változása azért is hordoz kockázatokat, mert a gyorsfagyasztó üzemek jelenlegi kialakítása és technológiája nem alkalmas a lisztéria teljes mértékű kizárására a késztermékekben, vagyis nehezen lehet olyan árutételeket gyártani, amelyek további hőkezelés nélkül felhasználhatók.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, létre lehetne hozni egy új, fogyasztásra kész gyorsfagyasztott csemegekukorica-termékkategóriát is, amelynek csomagolásán fel lehetne tüntetni, hogy fogyasztásra hőkezelés nélküli is alkalmas. Ehhez viszont új üzemeket kellene építeni, illetve kiegészítő technológiai lépéseket kellene alkalmazni, amelyek nagy többletköltséggel járnának. Ezért ez nem csak nehezen kivitelezhető program lenne, hanem az ilyen termékek valószínűleg jóval drágábbak is lennének, azaz a fogyasztóknak meg kellene fizetniük az előállítási pluszkiadásokat.
Nagy beruházások helyett lehetne iparági szakértők szerint jobb megoldás egy olcsóbb önkéntes gyártási rendszer kidolgozása és cégszintű vállalása. Bár ez esetben a termékek ezután sem lennének alkalmasak további hőkezelés nélküli fogyasztásra, de ha a vásárlók a figyelmeztetések ellenére sem követnék a felhasználási utasításokat, akkor is kisebb lenne a megbetegedések kockázata. Ma ugyanakkor nincs olyan nemzetközileg elfogadott előírás, követelményrendszer vagy szabvány, amely alapján a módosításokat a működő üzemek teljes átépítése nélkül, jóval kisebb költséggel is meg lehetne valósítani, így az új rendszert a magyar gyorsfagyasztó iparnak kellene kidolgoznia. A változtatások részét képezné egy védjegy is, amelyet azok a vállalkozások használhatnának, amelyek betartanák az új előírásokat. A védjegy éppen azt garantálná a vevők számára, hogy a gyorsfagyasztott hűtőipari termékek az eddigieknél biztonságosabbak. Használatához azonban előbb össze kellene gyűjteni a betartandó követelményeket, ki kellene dolgozni az önkéntes elven működő szabályzatot, illetve a védjegyet be kellene jegyeztetni és el kellene fogadtatni a nemzetközi piacokon is. Hiába lenne azonban olcsóbb a meglévő üzemekre épülő új szisztéma, így is szükség lenne beruházásokra és marketingre is. Iparági források szerint a Magyar Hűtő és Konzervipari Szövetség ez ügyben már tárgyalásokat kezdeményezett az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal is. Az egyik legnagyobb költségtétel abból származna, hogy az önkéntes új rendszerben is ki kellene cserélni a nem fertőtleníthető berendezéseket, ez pedig üzemenként 0,3-1 milliárdos kiadással járna. Ez a 10-12 meghatározó hazai üzemben összesen mintegy 6,5 milliárd forintos beruházást tenne ki, amelyhez az iparági vállalkozások állami támogatásokra tartanának igényt. Máris növeli ugyanakkor az aggodalmakat, hogy már a közeljövőben szigorodhatnak a Listeria monocytogenesre vonatkozó vevői követelmények.Egyes források szerint az Európai Bizottság és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal azt is mérlegeli, hogy a gyorsfagyasztott zöldségeket és zöldségkeverékeket a fogyasztásra kész termékkategóriába sorolja. E változtatás még nagyobb állami beavatkozást és támogatást tenne szükségessé, mivel a hazai cégeket olyan költségekkel járó átépítésekre kötelezné, amelyeket önerőből valószínűleg nem tudnának finanszírozni.
Ezért iparági aggodalmak szerint végső soron vállalati csődöktől is tartani kellene, miközben a hazai piac néhány olyan multinacionális vállalat kezébe kerülne, amely képes nagy beruházási összegeket egyszerre finanszírozni.
A Listeria monocytogenes az élelmiszerekben gyakran előfordul, de megbetegedést csak nagyobb baktériumszám mellett okoz. A Listeria a hűtő hőmérsékletén is képes szaporodni, ezért minden öt napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer elfogyasztása kockázatos lehet, ha annak összetétele segíti a baktérium szaporodását. A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő egy-hét napt közé tehető. A fertőzés jellemző tünetei a láz, a hányás, a hasmenés és a fejfájás. A baktériumra a csecsemők, a várandós nők, az idősek és a gyenge immunrendszerű emberek a legérzékenyebbek.