Észak-Ukrajna felszabadult, de délen új célpontokat támadnak az oroszok - Térképen az ukrajnai háború

Az orosz-ukrán háború kezdeti szakaszában Oroszország egyszerre több irányból támadta Ukrajnát (észak, kelet és dél felől). Igazán jelentős sikereket délen tudtak elérni az orosz csapatok, de északon is viszonylag hamar megközelítették Kijevet - az ukrán fővárost, és több környező kistelepülést el is foglaltak.

Miközben azonban délen többnyire látványosan haladt az offenzíva, addig északon több ponton is elakadtak az oroszok. Nemcsak Kijev teljes körbezárása nem valósult meg, de olyan stratégiai fontosságú városokat sem sikerült megszerezniük, mint Csernyihiv, vagy Szumi. Ezen a fronton fokozatosan kialakult egyfajta véres állóháború, amely brutális áldozatokat követelt mindkét féltől és a civil lakosságra nézve is tragikus következményekkel bírt.

Logisztikai problémák

Mivel az orosz erőknek sem a fentebb említett Csernyihivet, sem Szumit nem sikerült elfoglalni, így nem tudták biztosítani azokat a területeket amelyeken átvonultak, és nehezen tudták megoldani az utánpótlást. Az ukrán hadsereg többször sikeresen rajtaütött az orosz konvojokon, ráadásul számos logisztikai hibát vétettek maguk az oroszok is.

A városi gerillaharcok és az állóháború során Oroszország rengeteg haditechnikai eszközt, köztük sok harckocsit vesztett és valószínűleg az emberveszteségük sem volt elhanyagolható. Az ukrán erők ezen a fronton sikeresen ki tudták használni a helyismeretüket, a városi gerillaharc adta lehetőségeket.

Barikádokat emeltek, felrobbantották a hidakat, ezáltal megakadályozták az orosz harcjárművek előre nyomulását. Több jól célzott dróncsapást is mértek orosz jármű konvojokra, és jól használták az amerikai Javellin páncéltörő rakétákat is, amik ellen nem nyújtottak védelmet azok a többnyire elavult járművek, amiket az oroszok Kijev környékén bevetettek (T-72 harckocsi, MT-LB, BTR-80, stb.). Az orosz hadsereg, hogy megtörje az ukrán ellenállást brutális légicsapásokkal és rakétatámadásokkal sújtotta az általa támadott városokat.

Végül nem teljesen tisztázott okokból Oroszország március végén bejelentette, hogy kivonja a csapatait Kijev környékéről. Kis fáziskéséssel, április első napjaiban valóban elkezdtek kivonulni a térségből az orosz katonák. Ezzel párhuzamosan, március 24-től az ukrán hadsereg ellentámadásokat indított itt és az ország néhány másik pontján (Mykolaiv, Harkov).

Azóta Ukrajna északi, korábban megszállt területeiről, azaz Kijev térségéből, Csernobilból, Csernyihiv környékéről, Konotopból és Szumi mellől gyakorlatilag eltűntek az orosz csapatok és újra az ukrán hadsereg vette át az irányítást ezek fölött a területek fölött.

Térkép az Ukrajnában zajló háborúról és a hozzá tartozó jelmagyarázat

Az oroszok északi kivonulásával párhuzamosan arról érkeztek hírek, hogy a számukra fontosabb déli frontra fog helyeződni ezután az orosz offenzíva súlypontja.

Az orosz kommunikáció szerint épp emiatt vonták ki a csapatokat Kijev környékéről, mert a háborúnak, vagy ahogy ők hívják különleges katonai műveletnek új célja lett: a Donbassz teljes megszállása, Mariupol elfoglalása, és szárazföldi kapcsolat kialakítása a Krím-félsziget és Donbassz között.

A teljes igazság valószínűleg az, hogy az ukrán főváros körül kialakult állóháború rengeteg pénzbe került Oroszországnak és brutális mennyiségű erőforrást elvont a többi hadművelettől, így mivel nem sikerült gyors sikereket elérni, az oroszok inkább arra a területre koncentrálnak nagyobb erőket, ahol könnyebben tudnak haladni az offenzívájukkal. Az Észak-Ukrajnában végrehajtott hadműveletnek annyi haszna egészen biztosan volt Oroszország számára, hogy olyan pusztítást vitt azon a területen végbe, hogy onnan nem tud majd igazán intenzív ukrán erősítés érkezni a déli országrészbe.

Így jelenleg Harkovtól északra nem folytatnak semmilyen műveletet az oroszok, viszont maga Harkov továbbra is támadás alatt áll.

A Donyec-folyótól keletre intenzív az orosz offenzíva

Kiemelt céljuk, hogy megszerezzék az irányítást a folyó menti települések és velük együtt az átkelőhelyek fölött, és így a Donyec folyótól keletre eső területeket el tudják szakítani az ukrán hátországtól. Ennek érdekében első lépésként Izyum városát foglalták el viszonylag rövid idő alatt.

Az orosz műveletek jelenlegi két elsődleges célpontja valószínűleg Szlavjanszk és Szeverodonyeck. Szlavjanszk elfoglalása után vélhetően Kramatorszk megszállása lesz az orosz hadsereg következő lépése. Ha ezt a három várost sikerül elfoglalniuk, akkor Luhanszk megye gyakorlatilag teljes megszállás alá kerül, és a Harkivi terület (Kharkiv Oblast/Harkov megye) Donyec folyótól keletre eső részét, illetve Donyeck megye egy újabb darabkáját is sikerül megszerezniük. Mindemellett Harkov továbbra is kiemelt célpontja az orosz támadásnak, de ott olyan kitartó az ukrán ellenállás, hogy az eddigiekből kiindulva a város valószínűleg még jó ideig nem fog orosz kézre kerülni.

Mariupolnál is folyamatosak a harcok

Az Azovi-tenger partján fekvő ukrán kikötővárost gyakorlatilag már elfoglalták az oroszok és a velük szövetséges csecsenek, így már csak egy apró zárványban, az Azovstal Kohászati Kombinát területén tartják magukat az ukrán csapatok. Az acélgyár környékén állítólag április 13-án kedden ezer ukrán katona adta meg magát a támadóknak Ramzan Kadirov, csecsen vezető beszámolója alapján.

Mariupolt jelenleg is körülbelül 100 ezer civil szeretné elhagyni. A várost a brutális ostrom során szinte a földdel tették egyenlővé. Gyakorlatilag nincs olyan épület a településen, ami nem sérült meg, vagy nem semmisült meg teljesen. Ivóvíz, gyógyszer élelmiszer, fűtés és elektromos áram hetek óta  nincs Mariupolban, így válságos állapotok uralkodhatnak az ott rekedt civilek között.

Ha Mariupolt megszerzi az orosz hadsereg, akkor teljesen elszakítja Ukrajnát az Azovi-tengertől, illetve teljes összeköttetést teremt a szakadár Donyecki Népköztársaság és a Krím-félsziget között. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy a Mariupoltól északra megszállt területek által már most is sikerült ezt a szárazföldi kapcsolatot létrehozni. Ha Mariupol végleg elesik, az oroszok számára jelentős mozgatható katonai erő szabadul fel és az ukrán ellenállás egyik kitartó bástyája szűnik meg. Ez az esemény felgyorsíthatja Donyeck megye megszállását.

Mariupoltól északra a Dnyeper-folyó mentén is folyik egy orosz offenzíva. Ott Zaporizzsja bekerítése és megszállása a cél, azonban egyenlőre nem sikerült elérnie az orosz erőknek a Dnyeper parti várost.

Az orosz légi- és rakéta támadások eközben folyamatosak Ukrajna ellen. Nemrég Kárpátalján is volt légiriadó, de szerencsére ott továbbra sem következett be légitámadás. Oroszországnak még mindig nem sikerült megszereznie a teljes légifölényt Ukrajna felett. Az orosz légitámadások ellen az ukrán hadsereg nagyon hatékonyan használja az Egyesült Államoktól kapott vállról indítható, úgynevezett MANPADS rendszerű Stinger légvédelmi rakétákat.

Megtorpanó béketárgyalások

Sajnos a fenti eseményekkel párhuzamosan a korábban sem túl sikeres béketárgyalások is megfeneklettek. Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó ukrán területeket átengedni Oroszországnak, Putyin, orosz elnök szerint pedig zsákutcába jutottak a béketárgyalások, így a nyilatkozata alapján Oroszország addig nem hagy fel a katonai műveletekkel, amíg a célját el nem éri.

Jelenleg megjósolhatatlan, hogy meddig fog tartani az Ukrajnában zajló háború és hogy mi lesz a végső kimenetele. A legutóbbi hírek alapján óriási hadoszlop tart Ukrajna déli része felé Oroszországon belül, hogy még intenzívebben tudják támadni a fentebb felsorolt területeket. Ha a déli területeket sikeresen megszállja Oroszország, még az sem kizárható, hogy akár újból Kijev ellen vonuljon, immár nagyobb seregekkel.

Valószínűleg az ukrán vezetés sem tétlenkedik, és már szervezi a további műveleteket. Ukrajnát segítheti, hogy az Európai Unió újabb 500 millió eurós katonai-védelmi támogatást küldhet számára.

Emellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és számos másik ország is küld fegyvereket Ukrajna számára, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és számos nyugati ország különböző gazdasági szankciók bevezetésével gyakorol nyomást Oroszországra.