Ettől tartottunk: totális lett a vámháború, és ezt már mi is megérezzük

A magyar autóipar a hazai gazdasági teljesítmény közel ötödét adja, az európai gyártású járművekre nemrég belengetett amerikai vámemelést ezért Magyarország is megérzi. Donald Trump elnök Kínával szemben is bekeményített: gyakorlatilag a teljes importjukra büntetővámot vetne ki. A novemberi amerikai időközi választásokig a harcias hangnem várhatóan tovább durvul. Összeszedtük, hol tart most a kereskedelmi háború.

A vámháború legalább annyira szól Kínának és - jóval kisebb mértékben - az EU-nak, mint az amerikai belpolitikának: a novemberi amerikai időközi választások tétje óriási: a Képviselőház 435 helyéért csatáznak, a Szenátusban pedig a mandátumok harmadáért, ami erősen befolyásolja Donald Trump elnök mozgásterét a következő két évben. Mivel a hazai piacot és munkahelyeket védő, úgynevezett „America first” kampány az egyik legfontosabb választási ígérete volt, a büntetővámok (vagy pótvámok) bevezetésének kérdése Trump számára hatalmas tétet jelent.

A kereskedelmi háború ma már több fronton zajlik, és a fő csapásiránya szerencsére Kína, és nem az Európai Unió, de mi sem maradhatunk ki a szórásból.

A június végén kilátásba helyezett 20 százalékos büntetővámok ugyanis az európai gyártású járművekre vonatkoznak, márpedig

nálunk a GDP 18 százalékát teszi ki az az autógyártás. Nálunk nagyobb arányú kitettsége csak Csehországnak és Szlovákiának van,

mindkettőnél 20 százalék feletti a gazdasági teljesítmény egészéhez viszonyított értéke az autóiparnak.

Belpolitikai üzenetek az időközi választások előtt

A választások, és az amerikai közvélemény számára azonban a leginkább döntő jelentőségű a kínai reláció, melyben a legnagyobb volumenű, most már 550 milliárd dollár értékű pótvámokat vetne ki Washington. A legfrissebb felmérések szerint egyébként

az amerikaiak 62 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a kínai kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, míg az Unió viszonylatában ez a szám mindössze 29 százalék, a többség tisztességesnek tartja az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokat.

Ha tehát a kampányüzenetek szempontjából nézzük, mi a periférián vagyunk, ami most nagyon is jól jöhet nekünk. A vámháború egyébként több fronton is zajlik: a másik alapvető fontosságú reláció a mexikói, ahol a lakosság közel fele vélekedik úgy, hogy tisztességtelen a kereskedelmi politika. Jelenleg az Észak-atlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) pontjait újratárgyaltatja Trump, ami a közvélemény szemében – elsősorban Mexikó miatt – szintén pozitív lépésnek számít.

A WTO nem tud fellépni

Annál is inkább, mert a Világkereskedelmi Szervezettől (WTO) nem sok várható, már ami a globális kereskedelmi szabályokat megsértők megregulázását illeti. 1995 óta mindössze 380 esetben hoztak döntést, ezért a legtöbb állam már nem is fordul a szervezethez, ha vitája támad egy másik állam kereskedelempolitikájával. Ráadásul

a kiszabható maximális büntetések is olyan alacsonyak, hogy nem rettentik el a szabálysértéstől a dömpingárakat használókat, vagy a jogtalan állami támogatással előnyt szerzőket.

Önmagában már az is kétséges, miként válhatott Kína WTO taggá 2002-ben, és kaphatta meg a piacgazdasági státust, miközben a gazdaság jelentős részét állami tulajdonú vállalatok adják.  Több állam ellen idén januárban vezette be az USA az első pótvámokat a napelemekre és a mosógépekre, ezt követte márciusban az acélra és alumíniumra kivetett 10, illetve 25 százalékos büntetővám – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Eszterhai Viktor Kína-szakértő. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutató Intézet szenior kutatója egyetért azzal, hogy

az azóta bejelentett, illetve bevezetett vámemelések egyik célja belpolitikai üzenet, ami egyértelműen a novemberi időközi választásokhoz kötődik.

Pont azért, mert az amerikai közvélemény többsége tisztességtelennek tartja a kínai kereskedelmi gyakorlatot, ezen a területen várják el a legnagyobb volumenű lépéseket a kormányzattól. Mint elmondta: eddig összesen 50 milliárd dollár értékű árura jelentettek be pótvámot, melynek része a legutóbbi, július 6-án foganatosított 34 milliárd értékű importárura kivetett vám. Erre a kínai fél még aznap ugyanennyi értékű amerikai árut érintő pluszvámokat vezetett be, Eszterhai Viktor szerint nem véletlen ennek sem az időzítése, az összege, sem pedig az árucikkek kiválasztása. Politikai üzenetként úgy fogható fel, hogy

a kínaiak csak olyan mértékben „válaszoltak”, amilyen mértékű maga az amerikaiak lépése volt, másrészt – éppen a választások miatt – gondosan ügyeltek a pótvámok alá eső amerikai termékek származási helyére.

Úgy válogatták össze a terméksort, hogy elsősorban republikánus körzetek legyenek a „szenvedő alanyok”. (Nem mellesleg az európai viszontválasz az acél és alumíniumvámokra hasonló megfontolásokat tartalmazott.)

500 milliárd dolláros vámháború

Tavaly a kínai-amerikai viszonylatban rekordszintre emelkedett a kereskedelmi különbség: hozzávetőleg 130 milliárd dollár amerikai kivitelre 506 milliárd kínai export jutott, ami 12 százalékkal emelte a deficitet az előző évhez képest. Washington további 200 milliárd dollár értékű importárura tervez az eddigieknél magasabb vámokat kivetni, és elhangzott egy újabb száz, illetve 200 milliárdos tétel is, melyeket - ha valóban bevezetnék –

gyakorlatilag a teljes kínai importot pótvámmal sújtaná. Az összesen 500 milliárdos tételről Trump elnök egyébként még július második hetében tett említést.

Eszterhai Viktor kiemelte: ezeket az importösszegeket árnyaltabban kellene értelmezni: egyrészt ugyanis tartalmazzák főleg a cendes-óceáni térség más államaiból Kínába érkező áruk „továbbítását” is, nyilván minimális hozzáadott értékkel. Másrészt a büntetővámok a Kínában gyártó multinacionális vállalatok, köztük amerikai cégek termékeit is érintik, az intézkedés tehát ezen a szinten visszaüthet. A Kína-szakértő hangsúlyozta, hogy a vámháborúban a kínaiak érdeke a verbális szintű vita elmérgesedésének megakadályozása, ami a kínai sajtóban is jól látszik.

Fő céljuk a Made in China 2025 program védelmezése és folytatása, ez ugyanis a gazdasági szerkezetátalakítás egyik motorja, mert magas hozzáadott értékű termékek gyártását tűzte ki célul több kulcsfontosságú területen.

A ZTE-botrány tanulsága

A ZTE kínai vállalat esete azonban jól példázza, mennyire függ még Kína az amerikai, illetve nyugat-európai hi-tech termékektől – húzta alá a szakértő. Mint ismert, Donald Trump elnök az iráni szankciók megsértésére hivatkozva idén év elején gyakorlatilag megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy beszállítsanak a ZTE-hez, ami jelentős károkat okozott a kínai vállalatnak. Igaz, hogy később sikerült elsimítani a konfliktust, ám a kínai vállalatok technológiai függésének igazolására mindenképp tanulságos példát láthattunk – tette hozzá a kutató. Eszterhai Viktor kiemelte: az amerikai fél fő célja a pótvámok kiszabásával elsősorban a Made in China 2025 program lassítása – a nyilvánvaló belpolitikai üzenet mellett, miszerint megvédik az amerikai munkahelyeket. A vámháború öngerjesztő hatásával kapcsolatban kiemelte:

a dráguló import csökkenő fogyasztást, ezáltal lassuló GDP-növekedést eredményezhet, aminek a vesztesége az amerikai cégeknél csapódik le végső soron.

Lesz-e árukapcsolás Észak-Koreával?

A NATO-tagbefizetések emeléséhez hasonlóan ebben az esetben sem kizárt büntetővámok geopolitikai árukapcsolása. A csendes-óceáni térségben az USA már korábban is csökkenteni szerette volna a jelenlétét, így a dél-koreai közös hadgyakorlatok számának mérséklése vagy megszüntetése amúgy is jó tárgyalási alapot adhat Észak-Koreával szemben. Ennek fejében pedig kérhetik a félsziget atommentesítésének elkezdését, ami az USA-t tünteti fel kedvező szerepben.