Az ECB-kamatdöntésre érdemes figyelni jövő héten.
Bár kevés hazai makroadat jelenik meg a jövő héten idehaza, azonban a fejlett piacokon izgalmasnak ígérkezik a jövő hét.
Az ECB július 22-én, csütörtökön tartja kamatdöntő ülését. Saját és piaci várakozás szerint a jegybank kamatdöntő ülésének alkalmával változatlanul hagyja a kamatkondíciókat az övezetben (refinanszírozási műveletek 0,00%-os kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25%-os, illetve -0,50%-os szintje várhatóan nem módosul).
2021 további részében is várható a jelenlegi, extrémen alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartása.
A kamatdöntések alkalmával mindig kiemelt fontosságú az infláció alakulása az eurózónában. A májusi 2,0%-ról kis mértékben lassult az infláció, 1,9%-ra az eurózónában júniusban (év/év alapon), így az ECB jelenlegi inflációs céljánál maradt (2%-hoz közeli, de az alatti szint). A júniusra vonatkozó inflációs adatok felülvizsgált értékét július 16-án, pénteken közli az Eurostat.
Az infláció júniusban is 2% közelében maradhatott (előzetes várakozás: 2,0%, év/év).
Az év második felében, bázishatásokból kiindulva gyorsulhat az infláció az eurózónában (2020. augusztus-december között defláció volt az eurózónában éves alapon mérve), melyet a gazdaságok fokozatos nyitása is serkent a keresletélénkülésen keresztül.
Az ECB júniusi előrejelzése szerint éves átlagban 1,9%-ra gyorsulhat idén az eurózóna inflációja (év/év alapon), melyben átmeneti tényezők játszanak szerepet. Ezt követően 2022-ben 1,5%-ra, majd 2023-ban 1,4%-ra lassulhat az infláció.
Éven belüli lefutást tekintve az idei évben gyorsulhat az infláció, a negyedik negyedévben 2,6%-ra ugorhat, melynek csak technikai és egyedi okai lesznek (pozitív bázishatások, nyitás utáni várható keresletélénkülés, kínálati korlátok). Ezek az átmeneti tényezők 2022 elejére csillapodnak, így az infláció lassul jövő év elején.
Ugyanakkor fontos változást jelent, hogy az Európai Központi Bank 2021. június 9-én módosította hivatalos inflációs célját: az ECB döntéshozói megállapodtak, hogy két százalékra módosítják a jegybank hivatalos inflációs célját az eddigi „két százalékot közelítő, de el nem érő” célról és a szimmetrikussá tett cél kapcsán átmenetileg tolerálják az infláció túlszaladását is a célszámon.
A módosítás a saját és piaci várakozásokkal is összhangban van.
További módosítást jelent, hogy az ECB a tulajdonosok által lakott lakásokkal kapcsolatos költségek inflációs mutatóba történő felvételét is megfogalmazta, amely jobban reprezentálná a háztartások szempontjából releváns inflációs rátát. Ez lényegében a monetáris szigorítás irányába mutató lépés.
Christine Lagarde, az ECB elnöke szerint az inflációra két oldalról nehezedik nyomás idén: az újranyitás növelheti (kínálati korlátok és a belső kereslet fellendülése), a gyenge munkaerőpiac (enyhe béroldali nyomás) viszont gyengítheti a keresletet. Hosszabb távon utóbbi érvényesülhet: a tartós munkaerőpiaci hatások, alacsony bérnyomás miatt újra alacsonyabb infláció lehet majd.
A jegybankelnök júniusban ismét hangsúlyozta, hogy az év második felében várható inflációs felpattanást átmenetinek várják, így nem reagálnak rá, nem várható a monetáris kondíciók szigorítása. Idén is várható az extrémen alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika, így az eszközvásárlási programok fenntartása.
Nem csillapodott a vásárlási mánia
A jegybank legalább 2022 márciusának végéig folytatja az 1850 milliárd eurónyi keretösszegű pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlását, de addig mindenképp, amíg úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért.
Mivel az 1850 milliárd eurónyi keretösszegnek eddig csak 51%-át használta fel a jegybank és a pandémia sem látszik csitulni az eurózónában, ezért várhatóan változatlan feltételekkel megy tovább a program a jövő csütörtöki kamatdöntést követően is.
Ráadásul az utóbbi időszakban a márciusi jegybanki jelzéssel összhangban megnövelték az eszközvásárlásokat (márciusban 23%-kal több vásárlást hajtottak végre, mint februárban), a nagyobb ütemű vásárlások továbbra is fennmaradhatnak, mely az eurózóna hozamait tarthatja alacsonyan. Továbbá várhatóan a „hagyományos” eszközvásárlási programját (APP) is folytatja változatlan formában az ECB jövő csütörtöktől.
Az eurózónában 2021 első negyedévében 0,3%-kal csökkent a GDP (negyedév/negyedév), a bázishatások és a 2021 év elején, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt. Az ECB 2021. júniusi makrogazdasági prognózisa alapján 2021-ben 4,6%-os, 2022-ben 4,7%-os, míg 2023-ban 2,1%-os gazdasági növekedés várható (éves átlag, év/év alapon).
