Ezreket segített új veséhez egy közgazdász professzor

A bbc.com hírportálon olvasható cikk szerint Alvin Roth az elmúlt évek során egy közgazdasági elmélet révén világszerte forradalmasította a veseadományozás lehetőségét és ezzel az új veséhez jutás hozzáférhetőségét.

Közreműködése nélkül évi több ezer olyan ember, akik ma már új vesével élnek, a dialízis nehézségeivel küzdenének vagy halottak lennének. 

Egy vese adományozása különbözik a többi szerv eseteitől, mivel az emberek két ilyen szervvel rendelkeznek, de csak egy ilyen működésére van szükségük. Az egyik átadása tehát nem veszélyezteti a donor életét. 

Előállhat egy olyan helyzet, hogy valaki átadná egyik veséjét valamelyik rokonának, de a szerv nem illeszkedik megfelelően a másik fél szervezetébe. Alvin Roth közreműködése nélkül a betegeknek ez esetekben várniuk kellene, hogy valaki, akinek veséje átültetésre alkalmas és előzetesen egyetértett az átültetéssel, meg nem hal. 

A közgazdász rájött azonban, hogy megoldás lehet a „vese-csere”. Ez esetben egy olyan pár, ahol az adományozó veséje nem alkalmas a rászoruló számára, kapcsolatot teremt egy másik, hasonló párral, és kedvező esetben mindkét átültetés lebonyolítható. Vannak példák lánc-adományozásra is, ahol akár 70 vesét cseréltek el 70 alkalmas befogadó számára. 

A vesék árusítása Irán kivételével minden országban tilos. Etikai megfontolásokból a legtöbb kormány ki akarja zárni, hogy az emberek pénzért adják el testrészeiket. 

A vesék átültetése egy olyan piac, ahol az árnak semmiféle szerepet nem szabad játszania

mondja Roth professzor. Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet ennek a piacnak a hatása, azt válaszolja:

az Egyesült Államokban körülbelül évente ezer vesét ültetnek át. 

Annak a hatásnak az elismeréseként, amelyet elgondolása gyakorolt erre a területre, Roth professzor közgazdasági Nobel-díjat kapott. 

Azt hiszem, hogy mint ahogyan minden más piac esetében, a vesékre vonatkozó bürokratikus szabályokat is az új vívmányok fényében időről időre felül kell vizsgálni. Korszerűsíteni kell azokat és hozzáigazítani az új feltételekhez

mondja a professzor. 

Roth professzor lát lehetőséget arra is, hogy a jövőben az emberek fizessenek a veséjükért. Emlékeztet arra a vitára, amelyet az Egyesült Államokban a vietnami háború után folytattak le, amikor az addig kötelező katonai szolgálatot önkéntes alapokra helyezték.

Alvin Roth szerint a jövőben azok az emberek, akik pénzért kívánják átadni veséjüket, elismerést kaphatnak. Szerveiket az állam vehetné át és ugyanúgy oszthatná szét, mint ahogyan azt az átültetésre szolgáló szervekkel jelenleg is teszi. A vesék tehát nem piaci alapon, hanem az adott egészségügyi szükségletek szerint kerülnének új alanyokhoz. 

A pénzügyi előnyökért történő szervfelajánlás azonban ma még egy olyan etikai kérdés, amelynek az egészségügyi ágazaton belül és kívül is sok ellenzője van.

Felmerült egy olyan kísérleti program lehetősége, amely során kifizették volna a tehetős fogadó és a szegényebb adományozó országok közötti veseadományozás vagy csere egészségügyi költségeit. Az Egészségügyi Világszervezet ezt nem kívánta támogatni.

Roth professzor helyeselne egy ilyen programot. Kijelentette:

szégyen, hogy a bürokrácia miatt emberek halnak meg.