Fajó János alkotásaiból nyílik kiállítás az Ybl Budai Kreatív Házban

Fajó János formai kísérletei grafikai munkák, szitanyomatok, festmények, fali objektek és szobrok formájában maradtak ránk. A Sárvári Zita kurátor alapos munkája nyomán az Ybl Budai Kreatív Házban megvalósuló kiállítás Fajó tipikus formáinak evolúciójára is jó példával szolgál, eltérő médiumokon keresztül vezeti le, hogyan manifesztálódhat több különböző módon viselkedő anyagban ugyanaz a forma.

A művész kitartó, több évtizedes munkássága alatt egyedülálló szigorral kutatta az empirikus és geometriai jelenségeket.

Ismétlődő elemekből álló struktúrákkal és azok variációival foglalkozott széleskörű művészeti munkásságában.

Fajó hitt a művész és a művészet szabadságában, amely szemlélet alkotásaiból is játékosan, cinkosan kacsint ki ránk. A geometrikus tradíciók és a konstruktivizmus elvei alapozták meg munkásságát, de hatással volt rá az op-art, a minimal art és az „új geometria” is. Alkotásai békés harmóniát, optimizmust sugároznak, a letisztult, derűs színek és a pontosan megszerkesztett vonások pedig igazi összhangot teremtenek, miközben szabad asszociációra buzdítják a nézőt.

Az Orosházán született művész a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakán végzett 1961-ben, mellette és utána számos tanulmányúton bejárta a világot. Eljutott például az akkori Szovjetunióba, Egyiptomba, Bécsbe, Bázelbe, Párizsba, Londonba és Nürnbergbe is. Ezeken az utakon neves művészekkel és izgalmas irányzatokkal ismerkedett meg, amelyek természetesen mind hatással voltak rá. Később több külföldi kiállításon is részt vett, amelyek révén igazi nemzetközi ismertséget szerzett, bár

Magyarországon is számos sikeres tárlatot rendeztek alkotásaiból.

Műveit itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a MODEM és a Kassák Lajos emlékmúzeum, valamint több jeles vidéki múzeum őrzi, számos alkotása azonban olyan osztrák, német, olasz, lengyel és svájci gyűjteményekben található meg, mint például a bécsi Albertina, a grazi Neue Galerie am Landesmuzeum, a zürichi Museum Haus Konstruktiv, a baseli Das Progressive Kunst Museum, a moszkvai Moderne Museum - hogy csak néhányat említsünk.

A vásznakon és a szitanyomatokon használt mértani formák – mint a kör, a négyzet és a háromszög – tulajdonképpen sajátságos szobrászati formavilágának fundamentumát adják.

Festészete és szobrászati munkássága szorosan kapcsolódik egymáshoz, szobrai azt a hatást keltik, mintha egy-egy festménye kelt volna életre a térben. Izgalmas peremterülete munkájának, hogy a 80-as évek elején a Magvető Kiadó népszerű Gyorsuló idő c. sorozatának is ő készítette látványos borítóterveit.

Fajó János posztumusz tárlata 2020. március 8-ig ingyenesen megtekinthető az Ybl Budai Kreatív Házban!