Kilenc százalékos átlagos béremelkedés várható idén

Interjú2020. feb 5.Harsányi Péter

A kormányzati intézkedések megvalósulásával lehetővé válhat, hogy a munkanélküliségi ráta terén utolérjük a jelenleg Európa legjobbjának számító cseheket. Bodó Sándorral, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával beszélgettünk, aki elmondta, a versenyszféra jelenleg 710 ezer emberrel foglalkoztat több munkavállalót mint 2010-ben.

Mekkora munkaerőpiaci tartalékot lát a hazai piacon, elérhető-e a cseh szint a munkanélküliségi ráta tekintetében?

Minden eddiginél többen dolgoznak Magyarországon, még sosem mért olyan magas foglalkoztatási szinten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint a tavalyi negyedik negyedévben. A 2010-es kormányváltáshoz képest 840 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

A növekedés döntően a versenyszférában történt, ahol mintegy 710 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző évtized elején. Ugyanebben az időszakban 11,8-ról 3,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon.

A hazai munkaerőpiacon a KSH mérése szerint nagyságrendileg 150-160 ezer fős tartalékkal számolhatunk, akik szeretnének munkát vállalni, és munkavégzésre rendelkezésre is állnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt a folyamatosan szűkülő réteget jellemzően nem lehet automatikusan foglalkoztatni.

Számos esetben képzés- vagy kompetenciabeli hiányosságok merülnek fel. Ezen kívül mintegy negyedmillióra tehető azoknak a gazdaságilag inaktív személyeknek a száma, akik szeretnének munkát vállalni, de pillanatnyilag nincsenek jelen a munkaerőpiacon. Velük alapvetően hosszabb távon számolhatunk mobilizálható munkaerő-tartalékként.

A kormány folyamatosan támogatja a munkanélküliek felzárkózását. Képzésekkel segítünk felkészíteni őket a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetre, hogy sikeresen visszatérhessenek az aktívan dolgozók körébe.

Nagy hangsúlyt fektetünk a megváltozott munkaképességű személyek támogatására, hogy ők is becsatlakozhassanak a versenyszférába, amire egyébként az utóbbi időben egyre nagyobb az igény. A megfelelő felkészítés és a munkafeltételek megteremtése esetén a a megváltozott munkaképességű személyek is helyt tudnak állni a versenyszférában.

Komoly tartalékot képviselnek a kismamák is, akiknek szintén támogatjuk a munkaerőpiacra történő visszatérését, szakmai, informatikai vagy nyelvi képzési lehetőségeket nyújtunk számukra. A képzési programok kiterjednek a félbemaradt általános iskolai tanulmányok befejezésére is.

Fontos emellett a fiataljainkat nyári munka, diákmunka keretében arra ösztönözni, hogy a versenyszférában tevékenykedjenek, tapasztalatot szerezzenek.

A fent említett intézkedések együttes megvalósításával lehetővé válhat, hogy a munkanélküliségi ráta terén utolérjük a jelenleg Európa legjobbjának számító cseheket.

Az 55 év feletti korcsoport esetében még alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, illetőleg a határ menti térségekben is azonosítható növekedési tartalék. Milyen intézkedésekkel lehet támogatni ezen szegmensek felzárkózását?

Az 55 év feletti korosztály esetében az egészségügyi problémák jelentősen hátráltathatják a munkavégzést. A munka világát jellemző gyors átalakulás miatt az általuk korábban megszerzett tudás, képzettség sok esetben nem elegendő, sokan nem tudnak megfelelni a jelen kihívásainak. Alapvetően e tényezők miatt alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta az idősebb korcsoportban.

A kormány több intézkedéssel is támogatja az idősebbek elhelyezkedését. Nagy segítséget jelent ennek a célcsoportnak, hogy az állam speciális foglalkoztatási programok keretében bértámogatás nyújt a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű korosztálynak a foglalkoztatásához.

Idén év elejétől teljesen járulékmentessé tettük a nyugdíj melletti munkavégzést, és a Munkahelyvédelmi Akció keretében is nagyobb adókedvezményt biztosítunk a munkaerő-piacra újonnan belépők foglalkoztatásának elősegítéséhez. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évben 100 százalékos, a harmadik évben pedig 50 százalékos, amit a szociális hozzájárulási adóból a minimálbér szintjéig vehetnek igénybe a hazai vállalkozások.

A határ menti területek esetében szintén látni a különbségeket. A kelet-magyarországi, észak-magyarországi régiókban és Dél-Dunántúlon az országos átlagtól elmaradó foglalkoztatottsági értékeket mérünk.

A munkaerőpiaci reformprogram keretében folyamatosan igyekszünk feltérképezni az érintett csoportokat, és speciális segítséget nyújtunk számukra elsősorban a munkaközvetítés terén. Gyakran ugyanis nem az a probléma, hogy nincs az adott térségben munkahely, hanem inkább az, hogy az érintettek nem jutnak el a potenciális munkahelyekre.

Segítünk továbbá az életrajzírásban, gyakorlatiasan elmagyarázzuk az érintetteknek, hogy milyen fázisokból áll a munkába állás folyamata. A munkába járást is szeretnénk segíteni a jövőben különösen azok számára, akik a lakhelyüktől több 10 km-re találnak munkahelyet.

Esetenként lakhatási támogatást is igénybe vehetnek azok, akik először munkába állnak, amire szintén nagy az érdeklődés. Fontosnak tartjuk, hogy az érintettekhez minél több információt eljuttassunk, támogatni szeretnénk a személyes elbeszélgetések, a tanácsadás és a kétirányú információgyűjtés térnyerését is.

A dinamikus gazdasági növekedésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően kétszámjegyű béremelkedés valósult meg az elmúlt években. Várakozása alapján milyen mértékben emelkedhetnek tovább a fizetések az idei évben?

Nagyságrendileg 9 százalékos átlagos béremelkedést várunk 2020-ban. A minimálbér és a garantált bérminimum a korábbi megállapodásnak megfelelően 8 százalékkal emelkedik az idei évben. Egyes ágazatokban viszont ennél jóval nagyobb béremelkedést is láthatunk majd.

A bizonytalanabb külső környezetben ugyanakkor már több európai országban látni a bérdinamika lassulására utaló jeleket. A külföldi munkaadók egyre óvatosabbá válnak, de Magyarországra ez a jelenség egyelőre nem gyűrűzött be. Idehaza a munkaerő iránti fokozott kereslet és a régiós bérverseny miatt várhatóan 2020-ban is folytatódik a bérek dinamikus emelkedése.