Felére esett az építőipari új megrendelések állománya

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,0%-kal kisebb, az egyéb építményeké 8,2%-kal nagyobb volt.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,0%-kal elmaradt az októberitől.

2024 novemberében az előző év azonos hónapjához képest:

• A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 9,0%-kal kisebb, az egy az egyéb építményeké 8,2%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 22,4, az egyéb építmények építésénél 3,7%-kal csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 12,2%-kal bővült.
• A megkötött új szerződések volumene 51,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,9, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 57,0%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
• Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállományának volumene 14,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,1%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 26,7%-kal nagyobb volt a 2023. novemberinél.

 2024 első tizenegy hónapjában

• Az építőipari termelés volumene 0,5%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.

Korrekció zajlott

Bár első látásra ez semmiképpen sem nevezhető kedvező eredménynek, az októberi 4,6 százalékos növekedés után egy nem meglepő és várt korrekció – az építőiparban a korábbiakban is láthatóak voltak cikk-cakk mozgások, most is ennek lehetünk tanúi. Az ágazat teljesítménye éves alapon 1,7 százalékkal csökkent.

Ez lehetne jobb is, rosszabb is: természetesen egy növekedés jobb lenne, de a nyár végén, ősz elején ennél kedvezőtlenebb számokat láttunk, a szeptemberi mélyponthoz képest látszik már egy 7 százalékos növekedés az ágazat teljesítményében. Ez alapján a negyedik negyedévben az építőipar negyedéves alapon támogathatta, míg éves alapon visszafoghatta a növekedést.Érdekes eltérés látszik ugyanakkor a két építményfőcsoport tekintetében: az épületeknél 9,0 százalékos visszaesés, míg az egyéb építményeknél 8,2 százalékos növekedés.

Az egyéb építményekhez nagyobb arányban tartoznak állami beruházások (például utak, vasutak), így az látható, hogy az állami beruházásokat annyira nem fogták vissza az év vége felé.

A magánberuházásokról azonban nem biztos, hogy ugyanez elmondható, ami kedvezőtlen képet vetít előre a negyedik negyedéves beruházási adatra: a cégek a bizonytalan gazdasági környezetben nem mernek új beruházásokat indítani és sokszor a meglévőt is lassítják.

Ezen kívül az építőiparban kialakult magas árszínvonal is mérsékli a keresletet, hiszen a mostani árak mellett a beruházások kevésbé tudnak megtérülni.

A hazánknak járó uniós források visszatartása szintén visszafogja az ágazat termelését. A korábbinál kevésbé jelent már problémát a magas kamatkörnyezet és ennek kapcsán vélhetően kevésbé valószínű a vállalatok kivárása, hiszen a további kamatcsökkentésekre most várhatóan jó ideig várni kell

Ugyanakkor a szerződésállomány alakulása felemás képet mutat.

A teljes szerződésállomány 14,4 százalékos növekedést, míg az új szerződések volumene 51,1 százalékos visszaesést mutat. Ez utóbbi azonban a nagyon magas bázisidőszaki értékből ered, a mostani adat a korábbi évekhez viszonyítva nem tekinthető alacsonynak.Az idei évben az építőipar teljesítménye várhatóan pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez, amelyet az állami beruházások mellett segíthet a 21 pontos akcióterv több eleme is.

Kérdés ugyanakkor az uniós források sorsa, amely 2025-ben is nagyban befolyásolja az építőipari keresletet és ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. Szintén kérdés az építőipari árak alakulása: a forint gyengülése itt is nyomot hagy és az elmúlt években az ágazat mindig infláció fölötti áremeléseket hajtott végre, ez viszont visszafogja a keresletet - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.