Fontos változások jönnek a bankoknál május 1-től

Tízmillió forint feletti – vagyis az átlagügyfeleket nem érintő – készpénzbefizetésnél dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, és a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak. A jegybank május 1-jétől három ajánlást is életbe léptet a bankok, biztosítók és minden pénzügyi intézmény védelmi vonalainak megerősítése érdekében.

A 10 millió forintot meghaladó készpénzes tranzakcióknál – kiemelten a befizetéseknél, pénzváltásoknál – a továbbiakban a pénzügyi intézmények már nem csak az érintett ügyfelek azonosító okmányait kérhetik el.

Szükség lesz emellett a tranzakcióban érintett pénzeszközök forrásának megnevezésére is, sőt – ennek ellenőrzésére – az e forrásra vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérhetik tőlük.

A forrás igazolása ugyanis az az adat, amely támpontul szolgálhat a pénzügyi intézménynek, hogy ügyfele valós üzleti tevékenységet végez-e, vagy esetleg illegális eredetű (például adócsalásból, egyéb, törvénytelen vagyont generáló bűncselekményből) származó jövedelmét szeretné-e elhelyezni náluk – olvasható Vajda Bertalan, a jegybank pénzmosás vizsgálati osztályvezetőjének tanulmányában.

Eszerint a pénzügyi intézmények például nem elégedhetnek meg azzal, ha egy ügyfél pénze kapcsán csak annyit mond, hogy „étteremtulajdonos” vagy „ingatlant akar vásárolni”. Ezek ugyanis csak az ügyfél üzleti tevékenységét vagy felhasználási céljait jelzik, nem a pénz eredetét.

Ezzel szemben a nagy összeg származását – típusától függően – például olyan dokumentumokkal lehet ténylegesen igazolni, mint egy hagyatékátadási végzés, bankszámla-kivonat vagy éppen ingatlanhatósági igazolás az ingatlan értékesítéséről.

Ha ilyenek nincsenek, 100 millió forintig egy teljes bizonyító erejű magánokirat is elég, de az ügyfélnek a dokumentumok hiányát is meg kell indokolnia.

A jegybank 2019 májusától azt is elvárja, hogy az ötvenmillió forint összeg feletti pénzváltási ügyletek a megbízó hitelintézet előzetes jóváhagyása után kerülhessenek végrehajtásra.

Az ekkora összegű pénzváltásra vonatkozó igényt legalább 5 nappal az ügyletet megelőzően írásbeli kérelemben kell jelezni a pénzváltó irodáknál.

A pénzügyi intézményeknek folyamatosan monitorozniuk kell az esetleges szokatlan, pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló tranzakciókat.

• Elgondolkodtató információ például, ha egy ügyfél rendszeres készpénzes vagy értékpapíros tranzakciói valahogy mindig pont a pénzmosási azonosítási értékhatár alattiak.
• Szokatlan, ha egy cég kereskedelmi tevékenységének méretéhez képest készpénzforgalmat bonyolít, vagy ha magánszemélyek számláin céges üzleti tevékenység zajlik. Az sem jó jel, ha „láncátutalások” történnek (ugyanazok az összegek egy-két napon belül tovább vándorolnak, netán épp oda, ahonnan érkezett a pénz), vagy ha a bankszámláról készpénzt felvevő ügyfelet mindig egy, vagy több másik személy kíséri, várja a bankfiók előtt.
• Meg kell szólalnia a riasztócsengőnek akkor is, ha egy vállalkozás hirtelen profilt vált, s ezzel együtt a saját tevékenységükről alig tudó, vagy akár még lakcímmel nem rendelkező (hajléktalan) tulajdonosai lesznek.
• A biztosítók számára például az olyan esetek lehetnek furcsák, amikor valaki idő előtt indokolatlanul – ezzel nagy veszteséget magára vállalva – mond fel egy életbiztosítást az azonnali készpénzkifizetés érdekében.
• Magától értetődően gyanúsak az olyan esetek, amikor az ügyfélcég külföldi központja kábítószerparadicsom országnak számít, esetleg offshore vagy fiktív bankok bukkannak fel a tranzakciók környékén.