Fordulat jön a beruházásösztönzésben: a hozzáadott érték és a magyar beszállítók kerülnek a fókuszba
HírekGyökeres stratégiai váltás küszöbén áll a hazai beruházásösztönzési rendszer. A volumenalapú megközelítést és a feltétel nélküli készpénztámogatásokat a magasabb hozzáadott érték és a magyar kkv-k beszállítói integrációja váltja fel. A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén Markovszky Szabolcs, a GEM helyettes államtitkára ismertette a társadalmi vitán lévő Magyar Érték Program 2030 részleteit.
A külföldi működőtőke-befektetések (FDI) a magyar gazdaság gerincét alkotják: a régióban nálunk a legmagasabb az FDI aránya (2024-ben a GDP 116 százaléka volt), és az export mintegy 80 százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok adják. A modell ugyanakkor komoly kihívásokkal küzd. A termelékenység 2020 óta mindössze évi 0,8 százalékkal nőtt, a hazai beszállítói hányad 5 és 30 százalék között mozog, a magyar export hazai hozzáadott értéke pedig mindössze 50 százalék - szemben például Csehország 60 százalékos mutatójával.
A helyzetet tovább nehezíti a duális gazdasági szerkezet, valamint az ágazati túlsúly: 2014 és 2026 között a beruházások 73 százaléka a jármű-, akkumulátor- és elektronikai iparba áramlott. Ebben az időszakban az ázsiai befektetők – Kína, Dél-Korea, majd Németország sorrendben – részesedése 70–80 százalékra emelkedett, ami jelentős kitettséget jelent a gyengélkedő német autóipar árnyékában.
„A külföldi befektetők alapvetően versenyképességi alapon döntenek: a biztonságos piaci hozzáférés, a munkaerő és az adókörnyezet számít, az állami támogatások pedig csupán a tizedik helyen állnak a szempontrendszerükben.” – mutatott rá Markovszky Szabolcs.
Stratégiai váltás: a Magyar Érték Program 2030
A jelenleg társadalmi vita alatt álló Magyar Érték Program 2030 szakít a múltbeli, egyedi alkukra és utólagos hatásvizsgálat nélkül kiosztott készpénztámogatásokra épülő gyakorlatával. A cél nem a támogatási volumen növelése, hanem a célzottabb, hatékonyabb ösztönzés.
A készülő stratégia 5 fő pillére:
- Nem több, hanem jobb támogatás: A készpénz helyett versenyképességi alapú, célzottabb támogatási forma jön, amely a magas hozzáadott értéket jutalmazza.
- Tudástranszfer és magas bérek: Elvárás, hogy a befektetők kutatás-fejlesztést, digitális technológiát hozzanak és versenyképes fizetést biztosítsanak.
- Több lábon álló gazdaság: Diverzifikáció az iparágak között a járműipari kitettség csökkentésére.
- Erős hazai beszállítói lánc: Új korszak nyílik a hazai kkv-k előtt; a támogatás feltétele a magas magyar beszállítói arány és az egyetemi klaszterekhez való csatlakozás.
- A környezet és a munkaerő védelme: Szigorúbb követelmények vonatkoznak a vízkészletek megóvására és a magyar munkavállalók megbecsülésére.
Új fókuszágazatok és a támogatási elvek újragondolása
Bár a járműipar még a következő négy évben is meghatározó marad – jó példaként említve az Audi győri vagy a BMW debreceni komplexumát –, a beruházásösztönzés nyit a gyógyszeripar, az egészségipar, az élelmiszeripar, az ipari automatizáció, a digitális gyártás és az agrárium felé.
Az állam a jövőben szigorúan mérlegeli:
- Kívánatos-e az adott beruházás a hazai gazdaság szempontjából?
- Szükséges-e feltétlenül az egyedi kormánydöntés általi készpénztámogatás, vagy a projekt támogatás nélkül is megvalósulna?
- Nincs-e a beruházásnak kiszorító hatása a munkaerőpiacon más, már működő cégek elől?
A külföldi munkaerő behozatalánál szintén kontrolláltabb, kiszámíthatóbb szabályozásra és kevesebb jogcímre lehet számítani a tömeges beáramlás elkerülése érdekében.
Kitekintés és az új rendelet
Az új beruházásösztönzési kereteket kijelölő új EKD (Egyedi Kormánydöntés) rendelet a jövő év első negyedévében érkezik, amelyben kiemelt szerepet kap a klaszter-gondolat felélesztése.
A rendezvényen elhangzott, hogy a jövőben felszabaduló 16,4 milliárd eurónyi blokkolt uniós forrás tovább bővíti a fejlesztési mozgásteret. Az euróbevezetési tervek bejelentése pedig növeli a hosszú távú kiszámíthatóságot és erősíti a forintot – ami ugyan rövid távon pluszköltséget jelent a külföldi tőkének, de strukturálisan kedvez a beruházási környezetnek.
A teljes szakmai beszélgetés megtekinthető itt.