Hihetetlenül kevés pénzt fizettek ki eddig a Helyreállítási Alapból
HírekMiközben már rég lecsengett a koronavírus járvány, az általa okozott gazdaásgi visszaesés enyhítésére létrehozott Helyreállítási Alap forrásainak még a negyedét sem kapták meg a tagállamok. A forrásokból a régiós országok közül Románia kapta a legtöbbet, 1,8 milliárd eurót.
Az uniós Helyreállítási és Rezílienciaépítő Alap RRF) teljes keretének kevesebb mint a negyedét, 144 milliárd eurót fizették ki a tagállamoknak az alap forrásaiból - derül ki az Európai Bizottság friss adataiból.
A járvány utáni gazdasági helyreállítást és az úgynevezett rezílienciaerősítést szolgáló alapot még 2021-ben indították el, 723,8 milliárd euró kerettel, melyből 385,8 milliárd euró kedvezményes hitel, és 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás.
Az alapból különböző célokra hívhatnak le forrásokat a tagállamok annak függvényében, hogy a járvány miatt mekkorát zuhant a gazdasági teljesítményük, és milyen gyors volt a kilábalás.
A zöld átállás mellett a digitális átmenet erősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés serkentése is az alap fő célja.
Eddig a támogatásokból 97,02 milliárd eurót utaltak át a tagállamoknak, ami a források 28 százaléka, a hitelkeretből pedig 44,11 milliárdot hívhattak le a tagállamok, ami a keret 12 százaléka.Az alábbi ábrán az eddig kifizetett támogatás és hitel szerepel, utóbbi a sötétebb színnel a következő célokra:
- zöld átmenet
- digitális átállás
- fenntartható fejlődés, munkahelyteremtés
- társadalmi és területi felzárkózás
- egészségügyi helyreállítás
- oktatás
Az eddigi legnagyobb kedvezményezett Olaszország és más déli államok, amelyek a járvány idején valóban a legnagyobb gazdasági visszaesést szenvedték el, főleg a turizmus kiesése miatt.
A régiós országok közül a legtöbb forrást (támogatást és hitelt) 1,8 milliárd eurót Románia hívhatta le.
Csehország 914 millió eurót, Horvátország 818 milliót, Szlovákia 822 milliót, Szlovénia pedig 231 millió eurót hívhatott le. Lengyelország még nem kapott sem hitelt sem támogatást.
Magyarországnak elvileg 5,8 milliárd euró támogatás és 9,6 milliárd euró kedvezményes hitel járna, ha sikerül teljesíteni az uniós feltételeket az úgynevezett mérföldköveket. Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter szerint akár már nyár végén beérkezhetnek az első utalások az alapból.
- Nekünk, ha megállapodásra törekszünk, akkor többször, alaposabban kell bizonyítanunk a mi megoldásunk jogosságát, és általában több garanciát kérnek a különböző javaslataink bebiztosítására, mint talán más tagállamok esetében - fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Elemzők szerint amennyiben nem sikerül idén forrást lehívni az alapból és a 2021-27-es költségvetés forrásai is késnek, akkor újabb devizahitelt kell majd felvennie az országnak, miközben a magas infláció miatt a forintadósság megújítása is egyre drágább.Továbbra is csak az előző, a 2014-2020-as költségvetéshez tartozó projektek utófinanszírozásának összegei érkeznek be Magyarországra, az ehhez kapcsolódó összegek azonban folyamatosan kifutnak.
