Hogyan növelhető az export hazai hozzáadott érték tartalma? Az ÁSZ körbejárta a kérdést
HírekMilyen tényezők növelhetik az export hazai hozzáadott érték tartalmát? - ezt a kérdést vizsgálta meg az ÁSZ szakértőinek elemzése, amely szerint különösen fontos, hogy nagy arányú hozzáadott érték esetén az export még kedvezőtlen világgazdasági környezetben is dinamizálni tudja a gazdasági növekedést.
Az Állami Számvevőszék elemzéseinek fókuszában a Magyarország Alaptörvényében rögzített államadósság-szabály rövid- és hosszabb távú betarthatósága áll. Az export elsősorban a GDP-re, a hazai bruttó össztermék nagyságára gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja az államadósság-mutató alakulását. Ugyanakkor a hagyományos számbavételi módszerek nem adnak választ arra a kérdésre, hogy egy ország exportteljesítménye mennyiben járul hozzá a GDP-éhez.
E hiányosság megszüntetése érdekében az OECD kidolgozta a TiVA (Trade in value-added) módszertant, amely a nemzetközi kereskedelem adatait a különféle összefüggéseket mérhetővé tevő modellekkel dolgozza fel. Az elemzés e módszertan szerint készített és nyilvánosságra hozott adatok alapján mutatja be a magyar export bruttó értékében megtestesülő hozzáadott értéket kifejező DVA (domestic value added) mutató alakulását 2018-ban és a megelőző években - áll az ÁSZ közleményében.
A magyar export 2018 évi DVA mutatója (53,7%) a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unió tagállamai között. A mutató értéke az 1995 évi 73,2%-ról 2000 évre 53,5%-ra csökkent, és kis hullámzásokkal 2018-ig 53% körül alakult. A 90-es évek második felében a gyors visszaeséshez leginkább az járult hozzá, hogy a magyar export jelentős részét adó feldolgozóipari export DVA mutatója az 1995 évi 64,6%-ról 2000 évre 43,3%-ra csökkent, azaz a magyar ipari termelés gyorsan, de alacsony hozzáadott értékkel integrálódott a globális értékláncokba.
Ismert adat, hogy a magyar export 85 százalékát külföldi tulajdonban lévő vállalatok hozzák létre, miközben a mikro-, kis és közepes méretű vállalkozások exporton belüli részaránya alacsony.
Azt nem várhatjuk, hogy a nemzetközi vállalatok helyettünk fogják képviselni a magyar érdekeket, viszont ha az oktatási rendszertől indulva a hazai innovációs képességeket ugyanúgy növeljük, mint a kis- és középvállalkozások beszállítói és közvetlen exportpiaci versenyképességét, akkor valódi dinamizáló tényezővel számolhat a nemzetgazdaság még kedvezőtlen külső környezetben is. A már meghozott rendelkezések alapján a közvetlenül előttünk álló időszak feladata, hogy az emelkedő hozzáadott érték biztosítsa az export további jelentős hozzájárulását az ország fenntarthatófejlődéséhez
- állapítja meg az ÁSZ.
Az elemzésben feldolgozott kormányzati stratégiáknak egyidejű célja a külföldi működő tőke idevonzásával növelni a korszerű, exportképes kapacitásokat, és emelni a hozzáadott érték arányát a magyar exporton belül.
Ugyanakkor azt nem várhatjuk, hogy a nemzetközi vállalatok helyettünk és maguktól fogják képviselni a magyar érdekeket. Megfelelő ösztönzéssel növelhető a magyar beszállítás részaránya, illetve elérhető, hogy magasabb képzettséget igénylő tevékenységeket is Magyarországra telepítsenek. Az utóbbihoz kulcstényező a magasan képzett munkaerő rendelkezésre állása
- olvasható az ÁSZ közleményében.
Az ÁSZ megállapítja: a másik kulcstényező a magyar kis- és középvállalkozások beszállítói és közvetlen exportpiaci versenyképességének növelése innovációs potenciáljuk erősítése és piacra jutásuk elősegítése révén. Ezek fontos dinamizáló tényezők lehetnek még kedvezőtlen külső környezetben is.
A közvetlenül előttünk álló feladat, hogy a már meghozott és az elemzésben körvonalazott további intézkedések révén az export hazai hozzáadott értékének arányát javítsuk, aminek eredményeként beszűkölő exportlehetőségek esetén is növelni lehet az export hozzájárulását Magyarország fenntartható gazdasági növekedéséhez.
