Számvevőszék: ne optimalizálási céllal válasszanak adókonstrukciókat a kkv-k
NAV Infotár
Az utóbbi években a KKV-szektor adózási környezete mind mértékében, mind egyszerűségében kedvezőbbé vált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése szerint. Ennek nyomán új adózók és új jövedelmek jelentek meg a legális gazdaságban, amely további gazdaságfehéredés alapjait teremti meg és az adóegyszerűsítés kedvezően hat a költségvetés bevételeire is. Ugyanakkor azt is ösztönözni kell, hogy az adózó a valós gazdasági tevékenységének megfelelő adókonstrukciót válasszon, és ne az adóoptimalizálás legyen a meghatározó.
A döntően hazai tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozói (KKV) szektor a gazdasági és társadalmi jólét alapvető mozgatórugója – állapítja meg az ÁSZ elemzése. A KKV-k fontos szerepet játszanak a gazdaságban: A szektorban 2019 végén 827 ezer vállalkozás működött, amelyben az összes hazai munkavállaló 46%-a, több mint 2,1 millió fő dolgozott.
A KKV-k egy jelentős része családi vállalkozás – tehát nagy a súlya az interperszonális kapcsolatoknak - ami azt mutatja, hogy a KKV-szektor társadalmi szempontból is meghatározó tényező. A KKV-k sokszínűsége növeli a gazdaság ellenállóképességét, rugalmasságuk pedig válságok során a talpra állás biztosítéka.
A KKV-szektor versenyképességének javulásához, innovációs erejének fokozásához a kormány számos intézkedéssel járult hozzá. Új adónemeket vezetett be az adózás egyszerűsítése érdekében, és 2019-től hosszú távú szakpolitikai stratégia segíti a versenyképesség növelését, az értékteremtő képesség megerősítését és a kiszámítható szabályozási keretek biztosítását.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó (KIVA) 2013. évi bevezetésével a cél a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és a vállalkozások adózási feltételeinek javítása volt.
A bevezetett adók elsődlegesen az adózási feladatok egyszerűsítését, ennek következtében pedig a szektor versenyképességének erősítését, költségvetési oldalon pedig az adózási morál javulását célozták.
