Hogyan robbanhatott le ennyire a német haderő?

Az orosz-ukrán háború kirobbanása kapcsán derült fény Németország hadseregének jelenlegi állapotára - írja a német haderőfejlesztésről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzése.

Christine Lambrecht Németország jelenlegi védelmi minisztere pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy Németország képes ellátni a NATO által elvárt katonai feladatokat. Valójában ez így van, de csak akkor, ha minden forrást számba vesznek.

Alig költöttek fejlesztésre

Nemrég Alfons Mais altábornagy vallott színt, és nagy nyilvánosság előtt bejelentette, hogy a haderő bizony teljesen „le van robbanva”. Lambrecht elődje, Annegret Kramp-Karrenbauer a támadás elindítása után nyilatkozott őszintén, miszerint az elmúlt években semmi olyan fejlesztés nem történt a haderőben, ami Putyint elrettenthette volna.

Németország az elmúlt körülbelül 25 évben nem költött a hadsereg fejlesztésére - emlékeztet a lap.

A 90-es évektől kezdve hagyták tönkremenni szinte a teljes gépállományt – páncélosokat, repülőgépeket, hajókat.

A közel 2100 Leopárd nehézpáncélosból kevesebb, mint 220 maradt meg, a 450 Gepárd páncélos ma Romániában üzemel. 2012-ben felszámolták a légvédelmet, 20 kisrepülőgépet tartottak meg. A 200 repülőgéppel és helikopterrel rendelkező tengerész repülőhadosztályt szintén leszerelték. Pár darab műszaki hibás felderítő helikopter ténfereg a bázisokon. Kis túlzással pedig a tengert pedig humanitárius célokkal rója néhány fregatt - írja a FAZ.

Hová lett a fejlesztésre szánt forrás?

A krími megszállás évében a német hadsereg éves költségvetését a korábbi közel 32 milliárdról 50 milliárd euróra növelték. Mi az oka mégis annak, hogy semmi számottevő fejlesztés nem történt?

A háttérben a közbeszerzési törvény és a bürokratikus beszerzési folyamatok állnak. A hadiipar évtizedek óta magas áron értékesít rossz minőségű alkatrészeket. Ez érinti a teljes járműállományt, a tankoktól a repülőgépeken át a hajókig. Ha a szövetségi hadsereg mindent, amit rendelt időben és a megfelelő minőségben megkapta volna, most bizonyára másképp állna a helyzet.

Csak néhány példa: a 2019-ben leszállított fregattokból a rengeteg gyártási hiba miatt a mai napig egyetlen egy sem bevethető. Az egyik legrégebbi, egy milliárd euró értékű hajó három éve próbajáraton rója a tengert. Biztonsági okokból csak ennyire futotta. 

A Tigris harci helikopterekből kevesebb, mint 20 százalék bevethető. Új teherszállító repülőgépek beszerzése a gyorsan növekvő költségek miatt évekig húzódott – 2009 helyett 2014-ben érkezett az első gép, és a mai napig nem szállították le az összeset.

Gond a Puma harci járművekkel

Ugyanez a helyzet a tankokkal: A Puma páncélosokat százszámra nem megfelelő állapotban szállították a Bundeswehrnek, nagy nehézségek árán sikerült a tavalyi évben 40 darabot a NATO számára megfelelő állapotba hozni. A további 300 méregdrága páncélos nem rendelkezik NATO engedéllyel. Nem csoda tehát, hogy Németországon kívül senki nem rendelt a Puma harci járművekből.

Ehhez járul még hozzá, hogy nagyon lassan halad előre a hadsereg digitalizálási folyamata. A helyzet annyira drámai, hogy nemrégiben elavult, analóg gyártású rádiókat szerzett be a Bundeswehr egy milliárd eurós áron.

Teljes irányváltás a német politikában

Olaf Scholz kancellár maga jelentette ki a müncheni biztonsági konferencián, hogy az Európában különleges felelősséggel bíró Németországnak olyan repülőgépekre van szüksége, amelyek képesek repülni, hajókra, amelyek tengerre bocsáthatók, és olyan felszerelt katonákra, akik a legveszélyesebb feladatokra is bevethetők.

Ehhez a kancellár azonnali 100 milliárd euró összeget bocsát rendelkezésre, és az éves katonai büdzsét további milliárdokkal növeli.

Február utolsó napján elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt - nyilatkozta Christine Lambert német védelmi miniszter.

A kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel - írja az MTI.
   
Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában.A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.