Hol dolgoztunk, és hol fizettük a járulékokat? – 20 évet elemeztek, itt vannak az eredmények
HírekA magyar munkaerő áramlását vette górcső alá friss elemzésében az MNB, mely a kutatáshoz a Magyar Államkincstár teljeskörű adatbázisát használta fel. A 2002-2021 között időszakra vonatkozó vizsgálat minden olyan munkavállalót számba vett, akik után nyugdíjjárulékot fizettek Magyarországon.
A foglalkoztatásból kilépők száma 2002 és 2010 között folyamatosan nőtt: 66 ezerről majdnem 100 ezerre. 2010 után viszont – az összfoglalkoztatás emelkedése mellett - a kilépők száma minden évben a 95 ezres szint körül alakult, tehát az itthoni munkahelyet jól fizető külföldire cserélők vélelmezett tömege nem érhető tetten az államkincstári és a nyugdíjbiztosítási adatokban.
Az viszont jól látszik, hogy minél fejletlenebb egy térség és minél iskolázatlanabbak a dolgozók, annál gyakoribb volt a munkahely-váltás.
Mind a húsz évre jellemző, hogy a fiatalok cseréltek leggyakrabban munkahelyet, a nők hűségesebbek voltak munkahelyükhöz, és a nagyvállalatoknál dolgoztak a leghosszabb ideig. A recessziók idején a cégek elsősorban a jól képzett, tapasztalt munkavállalókat tartották meg.
Húsz év államkincstári és nyugdíjbiztosítási adatai alapján vizsgálta meg a hazai munkaerőáramlási folyamatokat az MNB friss elemzésben a kutatók megkülönböztették a munkahelyváltókat, valamint a munkapiacra be- és kilépőket.
A most górcső alá vett adatbázis tartalmazza mindazokat, akik után nyugdíjjárulékot fizettek Magyarországon.
A járulékfizető foglalkoztatottak száma 2002-ben még kevesebb, mint 3,5 millió fő volt, 2010-ben ez a szám 3,7 millió körül alakult. Ezt követően a dolgozók köre folyamatosan bővült: 2021-ben 4,1 millió dolgozó után fizettek járulékokat.
Ennél azonban beszédesebb, hogy mennyien léptek ki a foglalkoztatásból (4.ábra) - 2002 és 2010 között minden évben nőtt a számuk: 66 ezerről csaknem 100 ezerre. A 2010-es években a kilépők száma évente 90-100 ezer fő körül mozgott, egészen a koronavírus-válságig.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy
a belépési és kilépési ráta földrajzilag fordított arányban áll a fejlettséggel:ahol magasabb az egy főre jutó GDP és a foglalkoztatottsági ráta, ott kevésbé gyakori a munkahely-váltás. Ezzel összhangban a gazdaságilag kevésbé fejlett és alacsonyabb foglalkoztatottsággal bíró területeken, például a dél-dunántúli és a keleti országhatárokhoz közeli járásokban váltottak munkát a legtöbbször.
A nemek összehasonlítása azt mutatja, hogy
a férfiak gyakrabban cserélnek munkát, mint a nők.
A fiatalok munkahelyváltása a leggyakoribb, és ez a teljes vizsgált időszakra érvényes.
Az életkor növekedésével egyre kisebb az esélye a munkaerő áramlásának, emellett a fiatalabb korosztály munkahelyváltása a konjunktúra változásaira is érzékenyebb – írják a tanulmány készítői, Erdélyi Levente és Szabó Lajos Tamás, akik szerint minél alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörben dolgozik valaki, annál nagyobb valószínűséggel vált munkát.
A cégméretek összehasonlításánál a nagyvállalatoknál volt a legalacsonyabb a fluktuáció a létszám arányában. Ha a teljes időszakot átlagoljuk és a cégméretkategóriák közötti áramlásokat vetjük össze, akkor a nagy cégektől áramlik a nagy cégekhez a legtöbb munkavállaló. Ezt követi a kis cégektől a kis cégek felé való áramlás.
A munkaerőpiaci folyamatok vizsgálatához a Magyar Államkincstár által szolgáltatott, anonimizált adatokat használták a jegybanki elemzők, akik két különböző adminisztratív rendszerből, a születési adatok és a nyugdíjjárulék alapját képező adatokból dolgoztak.
A mostani elemzés azokat is tartalmazza, akik semmilyen jövedelmet nem szereztek vagy semmilyen ellátást nem kaptak.
