Hőség az Északi-sarkon, forróság Japánban - mi állhat a háttérben?
HírekAz észak-európai országokban megkongatták a vészharangot, hiszen Norvégiában, a sarkkörön túl 30 Celsius-foknál is melegebbet mértek, de Japánban is extrém meleg az időjárás. A klímaváltozás hatásának témáját járta körül Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Gere László, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (Paigeo) szenior kutatója. Nemzetközi és hosszan tartó együttműködést igényelne a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása.
A klímaváltozás legfontosabb jellemzője, hogy extrém értékek jelennek meg az időjárásban: különösen nagy meleget, vagy hideget mérnek a meteorológiai állomások, korábban nem látott erősségű viharok zavarják meg a hétköznapi életet – hangzott el a Trend Fm-en Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője és Gere László, a Paigeo szenior kutatójának beszélgetésében. A meteorológiai változásokat évtizedes időintervallumban érdemes elemezni, mert a valódi eltérések csak ilyen időtávon mutathatók ki.
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy észlelhető egy felfelé mutató hőmérsékleti tendencia, és ami még fontosabb, egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek.Extra hideg vagy meleg ott, ahol ez nem jellemző, hatalmas viharok a korábban csendesebb vidékeken. Általános jelenség, hogy a felmelegedés eredményeként sivatagosodik a föld: hosszú ideig alig van csapadék, majd egyszerre hatalmas mennyiség esik le, és gyorsan elfolyik, azaz nem marad a talajban. A tudósok többsége egyetért abban, hogy a 21. századi változások az ember tevékenységének eredményei. Erre utal, hogy a mindig is jelenlévő klimatikus változások felgyorsultak. A fosszilis energia használata, a magas légszennyezettség magyarázza a felgyorsult változásokat, amihez nem tud alkalmazkodni a társadalom, azaz nem képes a káros hatásokat ellensúlyozni. A kutatások azt mutatják, az ember nem bánik kellőképpen óvatosan a természeti erőforrásokkal. Ennek köszönhetően mostanra odajutottunk,
hogy az elkövetkező időszakban a vízhez és az energiaforrásokhoz való hozzáférés minden korábbinál fontosabb lesz.Arról viszont viták folynak, hogy a szén-dioxid koncentráció növekedése okozta-e az extrém felmelegedést vagy sem. Abban sem értenek egyet az elemzők, hogy az olyan korszerű technológiák, mint az elektromos autó, mennyire segítik a fenntartható energiatermelést. Ha ugyanis szénerőművel termelik a felhasznált áramot, akkor erről szó sincs. A megújuló energiákkal kapcsolatosan pedig az mutatkozik a legnagyobb gondnak, hogy nemzetgazdasági szinten nem jelentenek kizárólagos megoldást, hiszen az energiatermelés nem igazodik a felhasználáshoz, a tárolás pedig jelenleg még nem megoldott. A klímaváltozás legsúlyosabb közvetett hatása, hogy évente ötmillió ember hal meg azért, mert nem áll rendelkezésükre tiszta víz.
Egyes felmérések szerint pedig 2030-2050 között évente negyedmillió ember veszti majd életét közvetlenül a klímaváltozáshoz köthetően.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatása szerint a légszennyezettségnek köszönhetően pedig évi hétmillió ember veszíti életét. Érdekes ebből a szempontból Kína helyzete, amely évtizedeken keresztül a gyors fejlődés oltárán feláldozta környezetvédelmet, most viszont új országimázst kialakítva a zöld forradalom egyik élharcosa. Technológiai megoldásokat keres a környezetszennyezésre, illetve környezetvédelmi beruházásokba fektet a fejlődő országokban. Általánosan elmondható, hogy azok a fejlett országok, amelyek vádolhatók a környezetszennyező technológiák kidolgozásával és alkalmazásával, valamint pazarló életmódjukkal – éppen fejlettségüknél fogva –, könnyebben alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ezzel szemben annak terheit történelmi, gazdasági és politikai okokból a fejlődő országok viselik. Érdekes az Európai Unió helyzete ebben a tekintetben, hiszen ambiciózus céljai vannak:
2030-ra 40 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest.
A másik oldalon viszont tény, hogy a szigorúbb előírásokhoz alkalmazkodó cégek Európán kívülre viszik környezetszennyező gyártásukat, vagyis exportálják a környezetszennyezést az amúgy is hátrányos helyzetben lévő fejlődő világba. A felmelegedésnek persze gazdasági hatásai is vannak. Létrejöttek új iparágak, átalakultak régiek, amelyek a gazdaság folyamatos alkalmazkodását jelentik. A klímaváltozás okozta másik probléma, hogy a jellemzően szub-szaharai régióban gyorsan növekvő népesség élelmezése és életkörülményeinek megteremtése komoly gondot jelent a társadalom számára, és ez a probléma a jövőben még nagyobb lesz. Így elképzelhető, hogy e népesség egy része klímamenekültként indul el a régióból. A megoldás az lehetne, hogy helyben orvosolják a problémát. Bár sokan nem tudják, a kontinensek közötti migrációnál nagyobb méretű az érintett országokon belüli elvándorlás, vagyis intenzív a falvakból városokba történő költözés. Így alakulnak ki a több tízmilliós nagyvárosi térségek. A felmérések azt mutatják, jelenleg a világ lakosságának fele él városokban.Ez az arány 2050-re 70 százalékra emelkedhet.
A megoldást tehát ezekben a városokban kell megtalálni. Jelenleg a szárazföld öt százalékát fedik le a városok, amelyek a természeti erőforrások 70 százalékát használják, a globális energiafelhasználásból pedig kétharmaddal veszik ki részüket. Az üvegházhatású gázoknak pedig 60-80 százaléka származik a városokból. Ráadásul egy városlakó kétszer annyi hulladékot termel, mint egy vidéki. Pozitívum viszont, hogy a városokban, illetve a városi emberekben nagyobb a hajlandóság a változtatásra. Azt is tudni kell, hogy az átalakulás nagyon lassú lesz, politikai, gazdasági okokból, illetve azért, mert nagyon nehéz az egyént a régi szokásokról leszoktatni. S bár sokan kevésnek tartják az ENSZ ezirányú erőfeszítéseit, mégis ez az egyetlen szervezet, amely érdemben foglalkozik a klímaváltozás problémájával. A riói klímavédelmi konferencia, majd a kiotói egyezmény, végül a párizsi klímavédelmi konferencia ha csak kicsi lépést is jelentett az úton, de valódi lépéseket. Még akkor is, ha egy évvel ezelőtt Donald Trump amerikai elnök bejelentette, kilépnek a párizsi egyezményből, mert az túl drága számukra.Az ENSZ erőfeszítései arra is rámutattak, hogy csak széles körű és hosszú távú együttműködéssel lehet fellépni az éghajlat változása ellen.
