Így indokolta a jegybank a kamatdöntést

Európában a rövid távú növekedési kilátásokat főként lefelé mutató kockázatok övezik, ugyanakkor a bizalmi indikátorok javultak 2024 első negyedévében.

Az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévi enyhe lassulás ellenére változatlanul stabil növekedést mutat, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése mérséklődött áprilisban.

A kínai gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben bővült 2024 első negyedévében, elsősorban a gazdaságpolitika keresletösztönző intézkedéseinek hatására.

Az eurozóna éves inflációja áprilisban nem változott az előző hónaphoz képest, míg az Egyesült Államokban a fogyasztói árak növekedése kismértékben lassult.

A világgazdaságban általánosan megfigyelhető a szolgáltatások koronavírus-járvány előtti időszakra jellemző szinteknél magasabb inflációja, ami fékezi a dezinflációt.

Ezenkívül a geopolitikai konfliktusok növelhetik az energiapiaci volatilitást, emellett fennakadásokhoz vezethetnek a globális értékláncokban is, ami újból megemelheti a szállítmányozási költségeket.

Ezzel szemben a visszafogott világgazdasági kereslet előretekintve mérsékelt inflációs ráták irányába mutat.

Az előző kamatdöntés óta az olajárak mérséklődtek, a gázárak pedig 30 euro körüli tartományban alakulnak.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság javult az áprilisi kamatdöntés óta. A piaci árazások alapján

a Federal Reserve később kezdheti meg a kamatcsökkentést, mint az Európai Központi Bank.

A két meghatározó jegybank monetáris politikája között várható divergencia a globális kamatkörnyezeten keresztül a feltörekvő piacokon a volatilitás növekedését eredményezheti.

A régióban a cseh jegybank májusi kamatdöntő ülésén 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette az irányadó rátáját, miközben a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon.

2024 első negyedévében a magyar gazdaság növekedése dinamizálódott.

A hazai gazdaság éves alapon 1,1 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült.

A növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor az ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezte a teljesítményt. 2024 márciusában az ipari és az építőipari termelés csökkent, miközben a kiskereskedelmi forgalom bővült. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a reálbérek tavaly szeptember óta tartó érdemi emelkedése az idei évben folytatódik.

A lakossági bizalmi indikátor fokozatos javulása az óvatossági motívum oldódására utal. A munkaerőpiac feszessége az elmúlt hónapokban enyhült. A foglalkoztatás magas szintje mellett

a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékon alakult 2024 első negyedévében.

2024-ben főként a belső keresleti tételek támogatják a hazai GDP fokozatos bővülését. A növekedés az év második felében tovább gyorsulhat. Az exportteljesítményt az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra visszafogja, míg a jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások fokozatosan élénkítik.

2024-ben a jegybanki előrejelzés alapján

a GDP 2,0–3,0 százalékkal bővülhet.

2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik.

Áprilisban a hazai fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció az év eleje óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul.

Az éves bázisú maginfláció 0,3 százalékponttal, 4,1 százalékra tovább mérséklődött. Az infláció a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakult. A lakossági inflációs várakozások lényegében nem változtak áprilisban az előző hónaphoz képest.

Az áremelkedés üteme az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik.

Az alapfolyamatokat megragadó

maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll és az év hátralévő részében 4,5–5,0 százalék között alakul.

Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index a jövő évtől tartósan visszatérjen a jegybanki toleranciasávba.

Márciusban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. Idén az export és az import volumene közel azonos mértékben bővül, így elsősorban az alacsonyabb energiaárak mellett tovább javuló cserearány javítja a külkereskedelmi egyenleget.

A folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 2024-ben várhatóan tovább emelkedik, majd az egyenleg javulása – az exportpiaci részesedés növekedésével párhuzamosan – a következő években is folytatódik.

A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya 2024-ben mérséklődik, az elsődleges egyenleg öt év után újra egyensúly közelébe javul. A bruttó államadósság a GDP 73,5 százalékára csökkent 2023 végére. Az adósságráta 2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges.

A magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hatott.

A változékony pénzügyi piaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok ugyanakkor továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

Ezzel összhangban a Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 50 bázisponttal, 7,25 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 6,25 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 8,25 százalékra mérséklődik. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, illetve a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol.

A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.