Illegálisan fúrt kutat a telkén? – Most újra fellélegezhet
HírekVárhatóan 2020-ig meghosszabbítják azt a moratóriumot, amelynek ideje alatt bírságmentesen lehet engedélyeztetni a korábban illegálisan fúrt kutakat. Az intézkedés nem csak a mezőgazdasági termelőket, hanem a kiskert- és háztulajdonosokat is érintheti.
Kezdeményezte a kormánynál az agrárágazati szereplőket összefogó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy hosszabbítsák meg azt az időszakot, ameddig szankciók nélkül engedélyeztethetik illegálisan fúrt kútjaikat a tulajdonosok.
A kabinet várhatóan a napokban tárgyalja az ügyet, és ha a határidőmódosítás mellett dönt, mentesülhet a vízgazdálkodási bírság alól, aki vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi.
Az illegális kútfúrás komoly gondot okoz Magyarországon, mivel a Belügyminisztérium becslései szerint a létesítmények 80-90 százalékát a szükséges engedélyeztetés és nyilvántartásba vétel nélkül építik, és a munkát sokszor kellő jogosítványok és tudás nélküli, kontár kútfúrók végzik. Az így létesített és üzemeltetett kutak a tárca szerint veszélyeztetik a fenntartható vízgazdálkodást, és komoly humánegészségügyi kockázatokat is jelenthetnek.
A tulajdonosok részben olyan kutakat építenek illegálisan, amelyek a háztartási vízigényt elégítik ki és a házi kertek locsolására is használhatók. A másik nagy csoportba pedig azok a létesítmények tartoznak, amelyeket elsősorban mezőgazdasági öntözési célból helyeznek üzembe.
Az engedélyezési feladatok a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyzőkre, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel felruházott fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra tartoznak.
Az öntözés fejlesztése elengedhetetlen ma Magyarországon - MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A kormány már 2016-ban megkísérelte rendezni a helyzetet, amikor életbe léptette azt a szabályozás, amely kötelezővé tette a fúrt kutak hivatalos bejelentését és laboratóriumi vizsgálatát. Egy évvel később viszont részben hatályon kívül helyezték a fennmaradási engedélyeztetést előíró rendelkezéseket. Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést azzal indokolta, hogy az eljárás a háztartási kutaknál egyrészt 3000 forintos illeték befizetésével járt az illetékes jegyzőnél, másrészt a tulajdonosoknak műszaki véleményt is be kellett szerezniük, amelynek költsége több százezer – akár 700 ezer – forintra is rúghatott. Mindez az akkori érvelések szerint aránytalan terhet jelentett azok számára, akik jórészt tanyákon élnek és fúrt kútjaikat már évtizedek óta használják.
Bár az akkori bejelentés a rendelkezések enyhítéséről szólt, a kutak legalizálása nem került le a napirendről. Érvényben maradt az a szabályozás, amely a kutak bejelentését írta elő, de 2018. december 31-ig bírságmentes engedélyeztetési lehetőséget biztosított a 2017. december 31-e előtt kialakított kutakra. Ezzel tehát a tulajdonosok haladékot kaptak arra, hogy legalizálják kútjaikat, és a moratórium ideje alatt nem lehet kötelezni őket az engedély nélkül létesítmények megszüntetésére, illetve mentesülnek az egymillió forintig terjedő vízgazdálkodási bírság alól is.
A NAK most a 2018 végi határidőt hosszabbítaná meg újabb két évvel, és a 2020. december 31-i időpontot az úgynevezett uniós vízkeretirányelv stratégia tervének 2021-es felülvizsgálatához, illetve a hazai Vidékfejlesztési Program 2020-ban záruló vízgazdálkodási felhívásához igazítaná.
A mezőgazdaságban ugyanis a legalizált kutak tulajdonosai-üzemeltetői lehetőséget kaphatnak arra, hogy európai uniós pályázatokon is indulhassanak.
A NAK szerint azonban a moratórium meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslat nem csak a mezőgazdasági célú, hanem a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutakat is érinti, vagyis a tulajdonosok ezeknél is újabb haladékot kaphatnak. A köztestület egyúttal azt is el szeretné érni, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyeztetése minél egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb legyen, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem láttak napvilágot részletek.Bonyodalmakat okoz ugyanakkor az új kutak létesítésének szabályozása is, amely miatt Áder János köztársasági elnök nemrég az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Az államfő ugyanis az Alaptörvénnyel ellentétesnek találta azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy engedély nélkül lehessen létesíteni 80 méternél sekélyebb kutakat, és e rendelkezés alkotmányellenességét augusztusban az Ab is kimondta.
Az államfő szerint a törvénymódosítás az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépést jelentett, ez pedig sértette az egészséges környezethez fűződő jogot, amelyet az Alaptörvényben is garantál. „Engedély nélkül ki ellenőrizné, hogy a fúrás valóban megáll-e 80 méternél, vagy egy kontármunka következtében már az ország számára stratégiai fontosságú, ma még tiszta ivóvízbázist szennyezzük-e – nyilatkozta az MTI-nek Áder János, aki nem csak Magyarországon, hanem az egész világon sötét jövőt jósolt arra az esetre, ha a Föld lakossága nem változtat eddigi pazarló vízfelhasználási és vízgazdálkodási szokásain.Nálunk a kútlegalizálások mellett vízgazdálkodási fordulatot hozhat egy új öntözési stratégia is, amelyről a közelmúltban fogadott el határozatot a kormány. Az öntözés fejlesztése azért lehet egyre időszerűbb, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a Magyarországon lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik. A Kárpát-medencében egyre nagyobb gondot okoz, hogy a csapadék idő- és térbeli szempontból szélsőségesen oszlik el, ezért az aszályos időszakok a korábbiaknál nagyobb veszélyt jelentenek.
A kormány az öntözés fejlesztésére 2020-2030 között évente 17 milliárd forintot mozgósítana, és a részletek kidolgozásával már meg is bízta az illetékes tárcákat. Ma a gazdálkodók a több mint 5 millió hektáros mezőgazdasági területből csak mintegy 80 ezer hektárt öntöznek, az új stratégia viszont legalább 300 ezer hektáros területet irányoz elő. A felmérések szerint a termelők – nagyrészt Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében - már most is több mint 370 ezer hektárt öntöznének, vagyis az igények máris meghaladják a fejlesztési stratégiában kitűzött minimális területméretet.