Jövő héten kiderülnek a részletek az első negyedéves hazai GDP-ről.
A hazai első negyedéves beruházási adatokkal indul a hét
A globális gazdasági kilátások körüli bizonytalanság 2021-ben is fennmaradt, ennek ellenére jelentős bővülésre kerülhet sor idén a világgazdaságban. Ugyanakkor ez emelkedő inflációs nyomással jár, mivel a gazdaság egyes területein kapacitásproblémák alakulhatnak ki abból fakadóan, hogy a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Ezek az ambivalens folyamatok a nemzetgazdasági beruházásokban is tükröződhetnek 2021-ben.
A tavalyi utolsó negyedévben már 2,5%-kal bővültek a beruházások az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 4,8%-kal.
A beruházások 2020 utolsó negyedévében tapasztalt felfutását elsősorban a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek.
2020-ban összességében 3,8%-kal mérséklődött a beruházások volumene az egy évvel korábbi, rekordmagas bázishoz képest.
Ugyanakkor 2020 utolsó negyedévétől tapasztalható járványhullám, az ismételt korlátozó intézkedések és ezzel párhuzamosan a bizonytalanság fokozódása a május 31-én, hétfőn megjelenő 2021 első negyedéves beruházási adatokban is megmutatkozhat.
2020-ban a koronavírus-járvány negatív hatásainak következményeként a vállalati és a kormányzati beruházások is visszaesést mutattak. Az idei évtől a gazdaság fokozatos helyreállásával párhuzamosan mind a privát beruházások (vállalati és lakossági beruházások), mind a kormányzati beruházások dinamikus emelkedést mutathatnak. A beruházási dinamika 2021-ben 11,1% lehet, 2022-ben érheti el maximumát (17%), de még 2023-ban is intenzív maradhat (13%).
Kedden ismerhetjük meg a részleteket 2021 első negyedéves GDP-jéről
Az előzetesen közölt, kiigazítatlan adatok szerint a hazai GDP 2,3%-kal esett vissza 2021 első negyedévében 2020 azonos időszakához viszonyítva, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,8%-kal csökkent a hazai gazdasági teljesítmény (2020. negyedik negyedév: -3,9%, év/év alapon).
Bizakodásra adhat okot, miszerint az előző negyedévhez (vagyis 2020 negyedik negyedévéhez) képest a hazai gazdaság teljesítménye 1,9%-kal nőtt, amelynek háttere, hogy a korlátozó intézkedések ellenére a gazdaság alkalmazkodott a pandémiás helyzethez.
Az idei első negyedéves növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. A KSH a gazdaság teljesítménye mögötti részleteket június 1-jén, kedden ismerteti.
A régió gazdaságai is alkalmazkodtak a járványhelyzethez, és mérsékelt visszaesést mutattak az első negyedévben a járvány újabb hulláma és a nyomában járó korlátozások ellenére.
A román gazdaság teljesítménye stagnált, míg a cseh (-2,1%) és lengyel (-1,7%) gazdaság a hazaihoz hasonló adatokkal rendelkezik (kiigazított adatok, év/év alapon mérve).
Az idei első negyedévre is rányomta még a bélyegét a járvány és a korlátozások, de a lakosság átoltottságának növekedése a második negyedévtől a korlátozások fokozatos feloldásával jár együtt idehaza. Előrejelzési pályánkon
2021-ben 5,6%-os hazai gazdasági növekedésre számítunk éves átlagban. 2022-re magasabb, 5,9%-os növekedést várunk, amely elsősorban a beruházások felélénkülésével, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével magyarázható.
A fogyasztási dinamika 2022-ben érheti el csúcsát.
Pénteken érkeznek a kiskereskedelmi szektor áprilisi adatai
A koronavírus-járvány első hulláma után gyakorlatilag nem tudott talpra állni a hazai kiskereskedelmi szektor. 2020 áprilisa óta – a június-júliusi stagnálástól eltekintve – éves szinten mérve visszaesést mutat az üzletek forgalmának volumene (naptárhatástól megtisztított adatok szerint).
Idén márciusban 2%-kal esett vissza a forgalom a március 8-tól hatályos, kiskereskedelmet is érintő újabb korlátozások hatásának és a tavaly kezdődő járvány miatti bázishatás eredményeként. Azonban bizakodásra adhat okot, hogy havi alapon – vagyis februárról márciusra - növekedést mutatott az ágazat, 0,8%-kal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. A legfrissebb, áprilisra vonatkozó adatokat június 4-én, pénteken közli a KSH.
Márciusban - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - további lendületes növekedést mutatott az online kereskedelem. A kiskereskedelmi forgalomból 13%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 62%-kal bővült márciusban (év/év alapon, naptárhatástól megtisztítva), amellyel 140 milliárd forintos rekordforgalmat ért el. Az online platformok további várható bővülése támogatást nyújthat a szektornak a következő hónapokban is.
Áprilisban és májusban egy technikai tényező, az ún. bázishatás az éves alapon mért adatok megugrását okozhatja. Tavaly április-májusban az első járványhullám megfékezése érdekében jelentős lezárások voltak idehaza, így alacsony bázis alakult ki a kiskereskedelmi szektor teljesítményében, mely idén önmagában megugrást eredményez az adatokban. További, a szektor teljesítményét serkentő tényező áprilisban a gazdaság fokozatos nyitása: idén április 7-től újra kinyithattak a boltok és fogadhattak vendégeket a szolgáltatók. Így nemcsak éves, hanem havi alapon is várható a szektor bővülése áprilisban.
Hosszabb távon, mivel a kiskereskedelmi forgalom szorosan összefügg más gazdasági ágazatok teljesítményével, az idei évi várható gazdasági helyreállás a kiskereskedelmi forgalmat is növekvő pályára állítja (a gazdaság várható helyreállásával kapcsolatos várakozásaink, illetve gazdasági előrejelzéseink itt találhatóak).
