Két jelölt maradt a közmédia vezetésére, leépítésekkel számolnak
HírekSzabó Stein Imre és Kert Attila egyaránt leépítésekre kényszerül a forráscsökkentés miatt.
Szabó Stein Imre és Kert Attila kapta a legnagyobb támogatottságot a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára pályázók közül a Független Közmédia Testület (FKT) péntek esti szavazásán, őket szombaton ismét meghallgatja a vállalat tulajdonosi jogait gyakorló grémium.
Bayer Judit, a testület elnöke a két és fél órával a meghallgatások lezárása után tartott tájékoztatón azt közölte: a legjobban szerepelt három pályázó között alig egy százaléknyi volt a pontszámbeli különbség, a két éllovas között ennél is kisebb volt az eltérés, ezért úgy döntöttek, hogy szombaton délután két és négy óra között ismét meghallgatják kettejüket.Úgy nyilatkozott: a vártnál is szorosabban alakult a verseny, amelynek során "valódi, értékes interjúkat" folytattak az aspiránsokkal, nagyon jó koncepciókat, vezetői egyéniségeket láttak, tartalmas, ötletteli pályázati anyagokat kaptak.Egy dream team gondolatát megemlítve Bayer Judit kijelentette, "itt egy olyan tudáskoncentráció jött össze, hogy ők akár együtt is működhetnének", az MTI kérdésére "játékos felvetésnek" nevezve a gondolatot.
Kérdésre válaszolva azt közölte: a törvény a vezérigazgató megválasztása után ad lehetőséget arra, hogy közöljék, ki volt a harmadik éllovas.
"Egy multiplatform tartalomgyártó vállalat leszünk" - fogalmazott.
Elmondta: csökkentené a közmédia csatornáinak számát, azonban mindegyiknek önálló profilja lenne, illetve célként jelölte meg az európai közszolgálati közösségbe történő visszatérést.
Szabó Stein Imre kifejtette: a működésben 2027 átmeneti, "alapozó" év lenne, megújulnának a hírműsorok, fölépítenék a digitális platformot, "újracsomagolnák" a közéleti műsorokat - ezekre a feladatokra hatmilliárd forintot fordítanának -, 2027 késő őszén pedig megjelennének az első, nagyobb költségvetésű műsorok nagy százalékban magyar gyártással.
"Ez az év szűkös lesz" - jegyezte meg, hozzátéve, 2027-ben 104,8 milliárd forintból gazdálkodna a közmédia, 2028-ra ez az összeg a prognózisok szerint 120 milliárdra emelkedne.Pályázatában sikeres példaként hozta fel a piacvezető cseh közszolgálati televíziót, de a BBC Studios vagy az ORF-Enterprise mintájára egy saját, tartalomformátum-értékesítő és -fejlesztő leányvállalat létrehozását is elképzelhetőnek tartja.A létszámleépítést érintő kérdésre azt mondta: elkerülhetetlen a szervezet karcsúsítása, amely a jelenlegi mintegy kétharmada lehetne.
A szakember elmondta, a bevételszerzési források kibővítését egyaránt megvizsgálná.
Az eddiginél nagyobb potenciált lát a digitális reklámértékesítésben és elképzelése szerint további bevételt jelentene, ha a közmédia archívuma - szerkesztett verzióban - egy kábelcsatorna formájában jelenne meg, egyes műsorokat pedig kifejezetten a digitális platformra gyártanának majd.
Multiplatform-szemléletet ígért, amely az egyes platformok sajátosságaihoz igazodva többféle hosszban és feldolgozásmódban állítaná elő tartalmait.
A közszolgálati médiának segítenie kell megvitatni dolgainkat - vetett fel újabb szempontot, érvényesnek nevezve ezt a múlt traumáiról és a jövő kihívásairól folyó beszélgetésekre egyaránt.
Kert Attila közölte: megválasztása után száz nappal bemutatja a cég gazdálkodásának alapját jelentő konszolidált költségvetést, ekkorra látványosan emelkedne a hírműsorok színvonala, kidolgoznák a hírszolgáltatási és etikai kódexet, újraindítanák a közmédia hírportálját, amit egy év alatt a tíz, három után az öt legolvasottabb oldal közé emelnének.
A pályázatában szereplő 25 százalékos leépítésre vonatkozó kérdésre úgy reagált: a költségvetési források jövőre 47 százalékkal csökkennek, amit "nem lehet kimozogni", ez a létszám fenntarthatatlan.