Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Kiakadtak az oroszok a nyugdíjreform tervein

Hírek2018. júl. 23.Növekedés.hu

Oroszok tízezrei hosszú ideje tiltakoznak a kormány egy nyugdíjreform-javaslata ellen, amely tartalmazza a férfi és női nyugdíj-korhatár emelését is, jelenti a Deutsche Welle német hírportál. Növekvő ellenállás érzékelhető az orosz miniszterelnök, Dimitrij Medvegyev kormányfő nyugdíjreform-tervezete ellen. Tízezrek vonultak az utcára, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésére irányuló elképzelés miatt tiltakozzanak.

A tervek szerint a nők nyugdíjkorhatára fokozatosan emelkedne, és 2034-től 63 év lenne. A férfiak korhatára pedig 2028-ra érné el a 65 évet.
Egy 1932-ben hozott törvény szerint a nők jelenleg 55, a férfiak 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. A múltban több kísérlet történt a korhatár emelésére, de mind megbukott. Így járt a legutóbbi, 2005-ben elvetélt próbálkozás is. Vlagyimir Putyin elnök akkor megígérte: „amíg én vagyok az elnök, nem nyúlunk a korhatárhoz”. Most azonban nem emelt szót a miniszterelnök kezdeményezése ügyében. Sőt, számos szakértő szerint ő maga tolta előre Medvegyevet, hogy felmérje a közvélemény reakcióját. Ha túl nagy lenne az ellenállás, Putyin visszakozhat és megpróbálhat egy kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Európai, nemzetközi normák szerint az oroszok korán vonulhatnak nyugdíjba. Azt azonban a kezdeményezés számos bírálója figyelmen kívül hagyja, hogy
a nyugdíjak alig fedezik a létfenntartási költségeket.
Ez az oka annak, hogy a legtöbb ember tovább dolgozik, addig, amíg egészsége engedi. A hivatalos adatok szerint Oroszországban az átlag-nyugdíj 13,342 rubel, ami nem éppen sok, mégis fontos hozzájárulás a nehézségek enyhítéséhez (1 rubel = 4,45 Ft). 
A legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy tízből kilenc orosz ellenzi a nyugdíjkorhatár emelését.
Sok millió orosz aggódik, hogy nem éri meg a nyugdíjas kort. A férfiak átlagos várható élettartama 67,5 év. Ha 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba, csak két évig élvezhetik az öregkori ellátást. A helyzetet súlyosbítja, hogy
az ország 83 régiójából 47 esetében az átlagos várható élettartam még a 65 évet sem éri el.
Nem csoda, hogy sokan súlyos igazságtalanságnak tartják a tervezett reformot, azt, hogy egy keményen átdolgozott élet, a korábbi Szovjetunió időszakában átélt gazdasági nehézségek, majd az 1990-es évek felfordulása után semmit sem kapnak vissza a nyugdíjalapból. Nem vigasztalja őket, hogy az átlagos várható élettartam a következő évtizedekben az előrejelzések szerint növekedni fog. Tény az is, hogy az 1990-es években több százezer embernek nem volt szabályszerű munkaszerződése, ami csökkenti a várható nyugdíj összegét. Így sok nyugdíjas többszörösen viseli annak következményeit, hogy az állam képtelen volt rendszerezett átmenetet biztosítani a központi tervezés korszakából a piacgazdaságba, és enyhíteni a drámai változások társadalmi hatásait. A jelenleg zajló nyilvános vitákban kevés figyelmet kapnak a tisztán gazdasági és társadalmi tényezők, így Oroszország népesedési problémája. Az országban 43 millió nyugdíjas él. Azok száma, akik a nyugdíjrendszerbe befizetnek, csökken, azoké pedig, akik jogosulttá válnak az ellátásra, növekszik. Az átlagos várható élettartam 2005 óta hét évvel emelkedett.
A 2012-től Putyin 40 százalékkal emelte a nyugdíjakat, ami súlyos terhet jelent a költségvetés számára.
Az állam azonban csak akkor képes megfelelő forrást biztosítani a nyugdíjak kifizetéséhez, ha az olaj és a gáz világpiaci ára elég magas.  Moszkva évente mintegy 45 milliárd eurót pumpál az állami nyugdíjrendszerbe (1 euró = 328,01 Ft). Az idős korra félretett magán-megtakarítások gondolata a legtöbb orosz számára népszerűtlen, hiszen elképzeléseik középpontjában még mindig a gondoskodó állam áll.