Kiderült, mennyi forrás jut Magyarországnak a február 19-én induló uniós mentőcsomagból
HírekMagyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és 10 milliárd euró hitelhez juthat az EU Helyreállítási Alapjából. Ez a 9. legnagyobb összeg a tagállamoknak nyújtott támogatások közt. A kormány már tavaly novemberben benyújtotta a forrás elköltésének ideiglenes tervezetét az Európai Bizottsághoz - hangzott el a Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtótájékoztatóján. A felsőoktatás fejlesztését célzó 1500 milliárd forintos kormányzati csomagnak is ez az összeg adja a fedezetét.
Február 19-én indul az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagja, amely a hétéves költségvetés 1074 milliárdos keretén felül kifejezetten a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesés utáni helyreállítást célozza.
A program 390 milliárd euró vissza nem térítendő forrást nyújt a tagállamoknak, 360 milliárd euró értékben pedig kedvezményes hitelkeret nyílik.
Az Európai Parlament a múlt héten fogadta el a csomagot, más néven a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) szabályozó rendeletet - hangzott el a mentőcsomag részleteit ismertető sajtótájékoztatón, melyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete tartott.
Fontos kiemelni, hogy végleges számokat még nem tudunk, csupán indikatív értékekről beszélhetünk.
A támogatások 70 százaléka 2022-ig, míg a maradék 30 százaléka pedig 2023. decemberéig lekötendő - húzta alá előadásában Kovács-Toperczer Katalin és Gyenes Zoltán, a képviselet gazdasági szakértői.
Az első 70 százalék az adott ország GDP-je, lakossága és a munkanélküliségi rátája alapján kerül kiszámításra, szolidáris alapon.
Magyarország várhatóan 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra számíthat. Ez az EU tagállamok közül a teljes összeget tekintve a 9. legnagyobb összeg, ám az egy főre eső támogatást nézve a 12. a sorban, tehát nagyjából a középmezőnybe esik.
Ennek oka főképp hazánk alacsony munkanélküliségi rátája. Itt különben látható, hogy nominálisan a két legjelentősebb összeget Spanyolország és Olaszország kapják, mivel őket sújtotta leginkább a járvány okozta gazdasági sokk, a régió államai közül pedig Lengyelország áll az élen. Ha az egy főre eső forrásokat nézzük, akkor Görögország és Horvátország kapja a legtöbb támogatást, érthetően a turizmus arányosan nagyobb visszaesése miatt.
A maradék 30 százalékot az alapján osztják el, hogy a 2020-as és 2021-es évben, hogyan teljesített egy-egy tagállam gazdasága, mekkora volt a visszaesés.
A számok körüli bizonytalanságot pedig épp ez jelenti, hiszen nyilvánvaló, hogy a 2021-es adatok még nem lehetnek a birtokunkban. A hitel igénylése nem kötelező, de amennyiben egy adott állam igényt tart rá, akkor a felvehető hitelösszeg maximuma az adott ország 2019.-évi GNI értékének a 6,8 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy a teljes helyreállítási alap folyó áron számítva körülbelül 807 milliárd euró, ebből pedig az RRF értéke 724 milliárd euró.
Az általunk felvehető hitelösszeg maximuma közel 10 milliárd euró. Ebből 2020. február és 2026. augusztusa között lehet a helyreállítási programot végrehajtani, tehát visszamenőlegesen is finanszírozhatók a válság hatása ellen tett lépések.
Ahhoz, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájussunk, idén április 30.-ig kell a kormánynak kész terveket benyújtani az Európai Bizottsághoz, ez a határidő azonban nem jogvesztő és már most látszik hogy lesznek olyan tagállamok akik nem tudják teljesíteni.
A testületnek két hónapja van véleményezni, és tovább küldeni a terveket az EP és a Tanács felé, majd ez utóbbiban végleg jóváhagyják azokat, hogy elindulhasson a folyósítás, ami nem számlák, hanem előre meghatározott célok teljesülése alapján történik.
Fontos, hogy ha a terv elfogadásra kerül, akkor az EU a tagállam kérésére a teljes kifizetés 13 százalékát előfinanszírozza.
Magyarország már november 20.-án benyújtott egy előzetes tervet (eddig 18 tagállamnak van értékelhető tervezete), és várhatóan tudja tartani az április végi határidőt. Erről a kormány dedikált weboldalán egy 13 oldalas ismertető található, illetve az Orbán Viktor kormányfő által nemrég bejelentett 1500 milliárd forintos egyetemek fejlesztéséről szóló program is a helyreállítási alap része.
A támogatás 37 százalékát zöld átállásra, míg 20 százalékát digitális átállásra kell fordítani,
valamint a gazdasági versenyképességnövelés, a társadalmi és területi kohézió, az egészségügy fejlesztése és az intézményi rendszerek reformja a támogatások célja. Mindezek alapján ezekben a szegmensekben a következő években jelentős beruházásokat, fejlesztéseket várhatunk.
