Emelkedett az infláció, tavaly 3,7 százalék volt a drágulás

Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5%-kal pedig az előző havikat. 2024-ben átlagosan 3,7%-kal emelkedtek az árak az előző évhez képest - közöte a Központi Statisztikai Hivatal.

• Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 5,4%-kal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5%-kal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6%-kal csökkent.
• A szolgáltatások 6,8%-kal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6 százalékkal drágult.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,5%-kal.
• A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.
• A tartós fogyasztási cikkek 0,6%-kal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7%-kal többe, a használt személygépkocsik 4,8%-kal kevesebbe kerültek.
• A gyógyszer, gyógyáruk 3,1, a járműüzemanyagok 8,3%-kal drágultak.
• Havi összehasonlításban, tehát novemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,5%-kal növekedtek.
• Az élelmiszerek átlagosan 0,4%-kal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj-, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9%-kal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8%-kal kevesebbe került.
• A járműüzemanyagok ára 2,2%-kal nőtt.
• A háztartási energiáért átlagosan 1,7%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,3, a palackos gázért 2,2%-kal.
• A szolgáltatások díja átlagosan 0,4%-kal nőtt, ezen belül a lakbér 2,0%-kal többe került.

Kilépett a jegybanki célsávból az infláció

A vártnál gyorsabban gyorsult az infláció decemberben: a 4,4 százalékos elemzői konszenzus helyett a pénzromlás üteme 4,6 százalékra növekedett az előző havi 3,7 százalék után. Az infláció gyorsulása tehát nem volt meglepő, csak annak a mértéke: tudtuk jól, hogy a bázishatás és a forint erőteljes gyengülése fokozni fogja a pénzromlást. Ezzel tehát decemberben az infláció kilépett a jegybanki célsávból – nem is kicsivel – azonban az év egészét tekintve a 3,7 százalékos infláció a célsávon belül, de a cél felett található - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A forint gyengülése tehát a vártnál gyorsabban és erősebben jelenik meg az árakban, ez pedig kedvezőtlenül hat a jövedelmek reálértékére és így visszafogja a fogyasztást. A forint gyengülésének hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékos havi alapú drágulása – ekkora mértékre itt 2023 januárja óta nem volt példa. A negatív meglepetésben az árfolyamon kívül szerepe volt az ilyenkor szokásosnál hidegebb időjárásnak: ezt mutatja a háztartási energia havi alapú 1,7 százalékos drágulása, ami az átlagfogyasztáson felüli gázfogyasztás növekedéséből ered, tehát nem az árak, hanem a mennyiségek változása okozza, ami viszont az átlagárat befolyásolja.

Éves alapon azonban az átlagár még mindig csökkent, 0,5 százalékkal, bár ez a korábbiaknál kisebb árcsökkenés.

Az élelmiszerek ára havi alapon 0,4 százalékkal gyengült, azaz itt a gyenge termés hatása már kezd kifutni az adatokból, de az éves áremelkedés így sem elhanyagolható, 5,4 százalék.

Több alapvető élelmiszernél azonban alapvető drágulás következett be: kétszámjegyű növekedés mértek a liszt, a tojás, a tej, a gyümölcsök és zöldségek, a vaj és az étolaj esetében – az infláció tehát ismét erőteljesebben érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, ahol alapélelmiszerre arányaiban többet költenek.A szolgáltatások ára egy hónap alatt 0,4 százalékkal lett magasabb, ami éves alapon 6,8 százalékos drágulást jelent.

Az üzemanyagok havi alapú 2,2 százalékos drágulása (itt jelenik meg először az árfolyamgyengülés hatása) a 0,5 százalékos havi inflációból valamivel több mint 0,1 százalékpontot magyaráz.

Az infláció alakulása szempontjából a következő néhány hónap adatának alakulása kritikus lesz: az év eleji átárazások mindig alapvető fontosságúak, nagyban meghatározzák az év egészének inflációs folyamatát. A forint gyengülése a következő hónapokban várhatóan továbbra is felfelé hajtja az árakat – így az infláció alacsonyan tartása érdekében fontos lenne a fizetőeszköz erősítése és stabilan tartása. Ugyanakkor a szolgáltatások visszatekintő árazása idén a tavalyinál kisebb áremelkedést okoz, így visszafelé húzza az inflációt.

A mai inflációs adat a forint gyengülése és az amerikai kamatcsökkentési várakozások elmúlt hónapokban bekövetkezett mérséklődése után újabb szög az idei kamatcsökkentések koporsójába – azaz nem zárható ki, hogy az idén nem lesz mód a monetáris politika lazítására.Sőt, az sem zárható ki, hogy a piac kamatemelést kezd árazni, ami magyarázza a forint kismértékű erősödését a mai adatközlés után.

Ez viszont ha tartós marad, akkor pont hogy segít elkerülni a monetáris politika szigorítását.