Kiűznék a veszélyes szóját a magyar élelmiszerekből

Hírek2018. szept 20.Növekedés.hu

Miközben Magyarország egyre ádázabb küzdelmet folytat a genetikailag módosított mezőgazdasági termékek (GMO) ellen, özönlik a hazai piacra a külföldről származó GMO-s szója, amely a takarmányokon keresztül beépül a haszonállatok szervezetébe, így az élelmiszerekbe is. A kormány most egy nyolcmilliárdos programmal igyekszik visszaszorítani a szójaimportot, illetve javítani a magyar agrárszektor versenypozícióit és mérsékelni a humánegészségügyi kockázatokat.

Szójababzsákok egy pekingi nagybani piacon (MTI/EPA/Vu Hong)
Nemzeti programot indít a kormány annak érdekében, hogy növelni lehessen a hazai úgynevezett fehérjenövények – elsősorban a szója – termelését. Itt elsősorban nem az emberi fogyasztásra is közvetlenül alkalmas szójára kell gondolni, hanem a haszonállatok takarmányozására szolgáló növényre, amelyre elengedhetetlenül szükség van a takarmányreceptúrákban.

Magyarország mezőgazdasági adottságai nem alkalmasak arra, hogy szóját a hazai területeken korlátlanul lehessen termelni. A szója meleg- és csapadékigényes növény, így csak egyes régiókban terem megfelelően. Ez az oka annak, hogy a hazai állattenyésztés ma teljes mértékben függ a szójaimporttól, és körülbelül 600 ezer tonna külföldi – leginkább dél-amerikai - szójadarát használ fel évente.

A gondot az okozza, hogy a behozott szója döntő hányada olyan növényekből származik, amelyeket GMO-s módszerekkel állítottak elő. A genetikai manipulációkat azért alkalmazzák, hogy a betegségeknek és kórokozóknak ellenállóbb fajtákat hozzanak létre. Így fokozhatók a hektáronkénti hozamok, illetve csökkenthetők a költségek, vagyis a GMO-s szóják a világpiacon árszempontból versenyképesebbek lesznek.

Kérdés ugyanakkor, hogy a GMO-s szójafajták mennyire lehetnek ártalmasak az emberi szervezetre? Dél-Amerikában és az USA-ban ezt kevésbé fogják fel veszélyforrásként, de Európában - és főként Magyarországon – a GMO-ügy már jóval nagyobb érzelmeket kavar. Sokan vélekednek ugyanis úgy, hogy a GMO-s beavatkozások durván megváltoztatják a növények genetikai szerkezetét, és olyan káros folyamatokat indíthatnak be, amelyek hatásai humánegészségügyi szempontból tisztázatlanok.

Nálunk az alaptörvény is deklarálja, hogy a magyar mezőgazdaságnak GMO-mentes körülmények között kell termelnie, ami azt jelenti, hogy a szántóföldeken nem lehet GMO-s fajtákat vetni. Nem tilos azonban az ilyen növények importja, és a szójánál ma ezt nem is lehetne beszüntetni, mert e fehérjenövény hiánya az állattenyésztés ellehetetlenüléséhez vezetne. (Emellett pedig megfelelő jelöléssel GMO-s alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek is megjelenhetnek a hazai boltokban). Külön vitatéma, hogy a GMO-s szóják takarmányozási felhasználása végső soron milyen kockázatot jelent az emberi egészségre. Miközben az egyértelmű magyar álláspont szerint a GMO-növények közvetlen elfogyasztása komoly veszélyeket hordozhat, jóval szemérmesebb vélemények hangzanak el azzal kapcsolatban, mit okozhatnak a GMO-s szóják, ha közvetett módon, az állati termékekbe épülve jutnak be az emberi szervezetbe. Ma leginkább olyan szakmai válaszok hangzanak el, hogy a GMO-s szójafajták ez esetben nem veszélyeztetik az egészséget, de az ügy miatt aggódók számára egyáltalán nem állnak rendelkezésre megnyugtató konszenzusos szakmai magyarázatok. 

A kormány most mindenesetre úgy kívánja javítani a helyzetet, hogy az új nemzeti fehérjeprogrammal csaknem nyolcmilliárd forintot pumpálna a hazai termelés felfuttatásába 2018-2022 között . Az ötéves program tartalmi részére 7,54 milliárdot, GMO-mentes élelmiszereket népszerűsítő marketingre pedig 360 millió forintot szánnának. Az erről szóló kormányhatározat idén tavasszal megszületett, de ágazati információk szerint a pénzügyi végrehajtás részletei ma még nem teljesen tisztázottak.

Nagy István agrárminiszter szerint a programmal a GMO-mentes hazai szójatermelést hosszabb távon legalább 100 ezer hektárra lehetne bővíteni, amelyen öntözéssel és a termésátlagok fokozásával évente 300 ezer tonna szóját lehetne betakarítani, és ezzel a GMO-s import fele kiváltható lenne. Ehhez csaknem meg kellene duplázni a jelenlegi vetésterületet, amely 50-70 ezer hektár között mozgott az utóbbi időszakban, a termés pedig 100-130 ezer tonnát tett ki. Tovább csökkenthetné az importigényt a kisebb fehérjenövény-kultúrák – például a szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró és a lóbab – termelésének növelése, vagy a kukorica- és a napraforgó-feldolgozás fehérjetartalmú melléktermékeinek általánosabb állattenyésztési felhasználása is.

E változtatásokkal a ma behozott GMO- szója nagy része, vagy akár teljes egésze kiszorítható lenne, de a legnagyobb mennyiséget képviselő szójánál a hazai termelés továbbra is jelentős kockázatokat hordozhat. Sok gazdálkodó ma eleve komoly fenntartásokkal tekint a növényre, mert az elmúlt években már jelentős uniós összegeket bukott amiatt, hogy nem tudta teljesíteni a támogatások feltételéül szabott minimális termelési követelményeket sem. Nem kedvez a szójának az sem, hogy eddig a gazdák a növény vetésterületét beszámíthatták az úgynevezett zöldítési ökológiai célterületekbe, de 2018-tól ez már nem lehetséges, mert Brüsszel az ilyen területekre teljes növényvédőszer-tilalmat vezetett be, így viszont a termelés már csaknem lehetetlenné válna.

További dilemmákat okoz, hogy a hazai állattenyésztők ma a magyar GMO-mentes szóját sem használják fel, mert annak nagy része Nyugat-Európában – elsősorban Németországban és Ausztriában – talál gazdára, mivel a GMO-mentes terményért az ottani vevők hajlandók többet fizetni. Ezért kérdés, hogy a növekvő hazai szójamennyiséget miként lehetne itthon tartani, és ha ez sikerülne is, a nyilvánvaló terményár-emelkedést be lehetne-e építeni az állati termékek fogyasztói áraiba. Nem biztos ugyanis, hogy a magyar vásárlók a GMO-mentesség miatti drágulást megfizetnék, ameddig a vevői döntéseknél – miként a legfrissebb felmérések is mutatják – az ár, nem pedig a minőség játssza a legfontosabb szerepet.

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.