Kurali Zoltán: Az euró bevezetése akkor jó, amikor lehetséges
HírekA jegybank egyik fő célja az inflációs várakozások horgonyzása. A magyar euróbevezetés ideje akkor jó, amikor lehetséges, nem amikor szükséges. Az inflációt le kell törni, a 2-4 százalékos sávban kell tartani. A pénzügyi tudatosság fejlesztése fontos az egyéni kockázatvállalás felmérése miatt - mondta Kurali Zoltán, az MNB alelnök-jelölti meghallgatásán a Parlament Gazdasági Bizottságában.
Patai Mihály MNB alelnök mandátuma április 21-én lejár, és Kurali Zoltán közgazdászt, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatóját jelölte a kormányfő a helyére - hangzott el a Parlament Gazdasági Bizottságának mai ülésén, ahol Kurali Zoltán jegybanki alelnöki alkalmasságáról döntöttek. A bizottság Kurali Zoltánt 11 igen, 1 nem szavazattal három tartózkodás mellett javasolta alelnöknek.
Kurali Zoltán mögött közel 30 éves pénz- és tőkepiaci múlt áll, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd pénz- és tőkepiaci instrumenumokkal, kockázatkezeléssel, és befektetési piacokkal foglalkozott, ezekre a tapasztalatokra építve látja el majd a jegybanki feladatokat.
Meghallgatásán az egyensúlyi folyamatokról szólva Kurali Zoltán kiemelte: jelentős egyensúlyjavulás ment végbe az elmúlt években, a munkaerőpiac stabil, a foglalkoztatottság magas, a növekedési pályára visszaállt a magyar gazdaság, de ezt a pályát a vámháború nagy mértékékben befolyásolja.
Kurali Zoltán Varga Mihály jegybankelnök parlamenti meghallgatásán (MTI, Soós Lajos)
Kiemelte: az infláció 4,7 százalékra csökkent a februári 5,6 százalékról márciusban, de nem lehet hátradőlni. Mint mondta, a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság inflációs hatása még nem ismert, vannak felfelé és lefelé mutató kockázatai egyaránt. Az MNB fő célja az árstabilitás fenntartása, az infláció letörése. Hangsúlyozta: a jegybank független, a gazdasági fegyelmet és az elszámoltathatóságot fogja figyelni, ami nem az MNB fő hatáskörébe tartozik, igyekeznek fokozatosan leépíteni.
A monetáris politikáról szólva elmondta: most elsődleges az infláció letörése, mert enélkül nincs fenntartható növekedés, ehhez a jegybank a stabilitás fenntartással tud hozzájárulni. Fenntartják a 3 százalékos inflációs célt, ami azért is fontos, hogy a háztartások és a piaci szereplők várakozásait horgonyozza és fenntartsa a bizalmat.
Kiemelte: a kamatkörnyezetben megfigyelhető volatilitás miatt olyan kamatpolitikára van szükség, amely a pénzügyi stabilitást és az árfolyamstabilitást egyaránt fenntartja. Mint mondta, amíg a pozitív reálkamat áll fent, addig jegybank is ilyen politikát tart fenn.
Hangsúlyozta: a pénzügyi tudatosság hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthatóak lehessenek a pénzügyek, a jegybank mindent megtesz, hogy a pénzügyi tudatosságot a fókuszba állítsa, hogy a piaci szereplők tisztában lehessenek a pénzügyeikben lévő kockázatokkal. és az egyéni felelősség súlyával. Mint mondta, a jegybanki alaptevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységeket fokozatosan leépítik, de a kutatást megtartják.
A Gazdasági Bizottságban többek között a gazdasági helyzetről, az inflációról, az euró bevezetéséről, az államháztartási hiányról, a forint árfolyamáról, a jegybank negatív saját tőkéjéről, a monetáris politikáról, a hitelpolitikáról, az irányadó kamatszintről, a banki díjakról, a digitális jegybankpénzről és a pénzügyi fogyasztóvédelemről is hangzottak el kérdések.
A banki szereplők árazásával kapcsolatban Kurali Zoltán kiemelte, hogy a szereplők közötti versenyt fokozni kell, a verseny ösztönzése a piaci szolgáltatások javulásához vezet. Az árfolyam stabilitása azért jó, mert jobban tudnak kalkulálni vele a piaci szereplők. A pénzügyi tudatosság növeléséért továbbra is mindent megtesznek, kifejezetten azért, hogy a gazdasági szereplők jobban értsék a kockázatokat és a pénzpiaci termékeket.
Az euróbevezetéshez közös kormányzati és jegybanki döntés kell, az euró bevezetésére azonban érettnek kell lenni. Az euró bevezetési feltételrendszer céljainak elérése kockázati felárcsökkenést okoz, a bevezetés akkor jó, amikor lehetséges, nem amikor szükséges.
A kamatpolitikáról szólva kiemelte: a pénzügyi stabilitás az MNB fő célja, a jelenlegi alapkamat 6,5 százalék, a kamatfolyosó alja 5,5 százalék, a bankközi piacon 6,5 százalék környékén alakulnak a kamatszintek.
A digitális jegybanki pénzzel kapcsolatos kérdésre válaszolva kiemelte, hogy még nem világos, milyen előnyökkel jár az azonnali fizetési rendszerhez képest, a technológiai hátterét pedig majd később meg kell teremteni az Európai Központi Bankkal együttesen.
