Lassan talál magára a hazai kiskereskedelem, de az online vásárlás pörög

A reálbérek emelkedése ellenére szeptemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 1,7%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,7%-kal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,0%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest 1,4%-kal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is. 2024. január–szeptemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

• Tavaly szeptemberhez képest az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 1,7%-kal nőtt.
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,5%-kal bővült.
• Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7%-kal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3%-kal csökkent.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,7%-kal emelkedett.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 11%-kal bővült.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5 százalékkal mérséklődött - itt látszódik az árvíz-helyzet hatása is.

Meglepő adatok

Nehezen magyarázható adat érkezett szeptemberben a kiskereskedelemből. Míg augusztusban olyan adatot láttunk, amely megfelelt annak, amely a bérfolyamatokból következne, addig szeptemberben havi alapon 1,4 százalékkal csökkent a forgalom, így pedig éves alapon a növekedés is mindössze 1,7 százalék volt.

A KSH tájékoztatása szerint a kedvezőtlen adatot egy egyszeri hatás, az árvíz helyzet magyarázza. Amennyiben ez így van, akkor októberben egy egyszeri hatásként jelentős növekedésnek, azaz visszafelé irányú korrekciónak kell történnie – mindenesetre az biztos, hogy 9-10 százalékos reálbérnövekedés mellett az 1,7 százalékos bővülés alacsony, még úgy is, hogy tudjuk, hogy ennél nagyobb lehet a fogyasztás bővülése a szolgáltatások nagyobb növekedése, illetve a nemzetközi internetes kereskedelem előretörése miatt, amelyben a magyar cégek hátrányban vannak - írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Elmondható ugyanakkor az is, hogy a mai adat alapján a fogyasztásnak is szerepe volt a vártnál rosszabb harmadik negyedéves GDP-adatban: bár éves alapon biztosan történt növekedés, de vélhetően az előző negyedévekben látottaknál kisebb.

Ebben a hónapban az élelmiszerboltok forgalma csak 1,5 százalékkal nőtt – ez persze árváltozástól megtisztított érték, azaz egy tényleges növekedés. Ez az előző havi 7,6 százaléknál jelentősen kisebb növekedés, de azért mutatja a korábban jellemző lefelé vásárlások visszafordulását. Érdemben, 5,7 százalékkal nőtt a nem-élelmiszer boltok forgalma – ez viszont gyorsulás az előző havi 2,9 százalékhoz képest.

Ezen belül érdekesség a ruhaboltok forgalmának 11 százalékos bővülése – itt korábban elhalasztott vásárlások bepótlásáról lehet szó. Növekedni tudott a bútorok, műszaki cikkek forgalma is 3,9 százalékkal, míg az iparcikkeké 1,0 százalékkal. Itt tehát a korábbi csökkenés után már látszanak kedvező jelek, de a korábban elhalasztott fogyasztás bepótlása teret tudna adni a további növekedésnek is. Érdekesség az üzemanyagok forgalmának 5,0 százalékos csökkenése – ebben valóban szerepet játszhatott az árvízhelyzet, hiszen az nem csak itthon éreztethette a hatását, de a nemzetközi forgalmat is visszafogta.A következő hónapban számíthatunk ez alapján tehát egy korrekcióra – remélhetőleg ebből az látszik majd, hogy a szeptemberi gyengébb adatban tényleg csak az árvízhelyzet játszott szerepet, így az idei év egészét tekintve a fogyasztás felfelé húzhatja a növekedést – a felhasználási oldalon ez lesz az a tényező, amely a növekedéshez leginkább hozzá tud járulni.

Előre tekintve a kiskereskedelmi forgalom alakulása szempontjából meghatározó lesz a béremelkedések alakulása: ha a kormányzati célként meghatározott indikátorokhoz tartozó 12 százalékos minimálbér- és átlagbérnövekedés megtörténik, az jelentős lendületet adhat a fogyasztásnak és a kiskereskedelmi forgalomnak, míg ha csak egy inflációt alig meghaladó bérnövekedés lesz, az erősítheti az óvatossági motívumot és így a gazdasági növekedés is alacsonyabb lehet.