Lemaradásban a magyar cégek digitalizációja: Észtország jó példa lehetne
HírekHazánk az európai rangsor végén áll a gazdaság digitalizációját tekintve, pedig olyan eszközről van szó, amely nélkül nehéz emelni a versenyképességet. Egyrészt hiányzik a megfelelően képzett munkaerő egy vállalati szinten szervezett digitális rendszer használatára, másrészt nagyon kevés helyen látható, hogy egyáltalán létezik a termelékenységet emelő komplett digitális rendszer, legfeljebb az egyes eszközök, gépek digitalizálása figyelhető meg – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság „Digitalizációs szintugrás: a hazai versenyképesség kulcsa?” című konferenciáján.
Az ország versenyképessége alapvetően a vállalatok versenyképességétől függ. A mai világban pedig bátran kijelenthetjük, hogy egy ország versenyképességére alapvető befolyással van a digitalizáció - hangzott el az MKT kerekasztal beszélgetésén. A témáról előadást tartott Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, Both Vilmos, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért mikro- és startup-tagozatának vezetője, valamint Czimbalmos Levente, a Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetője.
Jó példa Észtország és Litvánia
A két kis ország gazdasági fejlettsége az elmúlt tíz évben a digitalizáció növelésével az uniós átlag 57 százalékáról annak 83 százalékára nőtt. Hazánk jelenleg ettől tíz százalékponttal marad le. A kiugróan gyors növekedés döntően a hatékonyság, a termelékenység emelésének köszönhető.
Komoly feladat Magyarország számára, hogy a digitalizációban mutatkozó lemaradást mihamarabb dolgozzuk le, a termelékenység emelése, mert az ország gazdasági fejlettségének növelése elsősorban a modern technológiák elterjesztésével képzelhető el.
Az a lemaradás, ami a digitalizációt illetően hazánk tekintetében visszahúzó tényezőként jelenik meg, akár előnnyé és fordítható, ha egy fejlettségi szintet átugorva a legkorszerűbb technológiákat vezetjük be.
Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy az egész gazdaságot, társadalmat át kell hatni a digitalizációnak, hiszen oda-vissza hatásban állnak a különböző területek egymással. Így például a vállalati mikrodigitalizáció makroszintű hatást eredményez, ugyanakkor ha a makroszintű üzenetek, intézkedések hiányoznak, akkor lassabb lesz a fejlődés mikroszinten is. Kétségtelen az is, hogy amíg hazánkban néhány évvel ezelőtt a digitalizáció szinte kizárólag az informatikai területen volt mérhető, addig jelenleg már szinte minden gazdasági területen mérhető nagyságú.
Van infrastruktúra, de nincs kihasználva
Ezzel együtt sajnos nagyon sok, a digitalizáció szintjét érzékeltető mutatót tekintetében az uniós rangsor végén vagyunk.
Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hétköznapi életben kiválóan képesek vagyunk kezelni a digitális eszközöket, addig a gyárkapun belépve mintha elfelejtenénk minden digitális tudást és képességet, a termelés e fontos tényezőjét tekintve igencsak lemaradunk. Ezzel együtt azt is figyelembe kell venni, hogy előre nem lehet felmérni, a digitalizáció milyen szintjére van szükség a versenyképesség szinten tartásához, illetve hogy mekkora és milyen irányú fejlesztésre az előrelépéshez.
A beszélgetésen elhangzott, hogy nálunk a digitális infrastruktúra ugyan megfelelő, annak kihasználtságával vannak inkább problémák: például a vállalkozások 14 százalékának van csupán honlapja, ezzel szemben Litvániában ugyanez az arány 26 százalék. A lemaradás egyik oka, hogy magas ugyan a magyar beruházási ráta, azonban a fejlesztésre fordított összegnek alig tizedét költjük immateriális javakra, és informatikai eszközökre, vagyis olyan javakra, amelyek magát a digitalizációt jelentik.
A munkavállalók digitális képzésére kéne többet költeni
Az előrelépés elképzelhetetlen a világban mind jellemzőbb okos beruházások nélkül. Ezt a folyamatot lassítja a magyar munkavállalók alacsony szintű digitális képzettsége. A másik nagy probléma, hogy nagyon kevéssé terjedt el az üzleti digitalizáció, azaz nem épültek ki a magyar kis- és mikrovállalkozásoknál azok a rendszerek, amelyek a külső és belső működést hatékonnyá szervezik.
Ugyanakkor az is tény, hogy nemcsak a vállalkozásoknak, de az államnak is bőven van teendője a digitalizáció elterjesztése ügyében. Talán változást jelenthet, hogy az elmúlt néhány évben a támogatáspolitikai jelentősen megváltozott. Ma már a nagy olvasztótégely-szerű pályázati kiírások léteznek, ahol egy komplett fejlesztéshez mindenki azt az elemet veszi igénybe, amire szüksége van.
Ennek jelentőségét az adja, hogy bár a közvélekedés szerint a digitalizáció maga versenyképesség növelő, a tény ezzel szemben az, hogy a digitalizáció csak egy eszköz ahhoz, hogy a vállalat versenyképessége emelkedjen. Így az ilyen jellegű kiírásokban akár komplex digitális üzleti modell kiépítéséhez is jelentős segítséget kaphatnak a vállalkozások.
Az előadásokat ezen a linken tudják megtekinteni.
Az MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztályának a rendezvénye az alábbi videóban tekintehtő meg:
