Biztató volt az első félév, még mindig az autók húzzák a magyar lízingpiacot

Több eszközkategóriában is jelentősen javítani tudott a magyar lízingpiac 2024 első félévében az egy évvel korábbi eredményekhez képest. Az autók esetében például az idei első félévben folytatódott a tavaly év végi fokozott aktivitás, az eszközkategóriák közül egyedül a mezőgazdaságban volt tapasztalható visszaesés.

Ugyanakkor a piacon továbbra is az óvatosság, a kivárás jellemző: mind a gépjárművek, mind a termelőeszközök esetében csökkenő rendelésállomány tapasztalható, ez pedig jelentősen kihathat a második félév eredményeire

– mondta Kőszegi László főtitkár. Mint ismertette, az idei első félévben a finanszírozások összege elérte a 469 milliárd forintot, ami 14 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év első 6 hónapjához képest. A szerződésszám 41 709 darab volt, amely majdnem negyedével (+24,4%) magasabb az előző évinél. A portfólió 5,6 százalékkal növekedett, elérte a 2200 milliárd forintot, azonban az állományi szerződésszám 4 százalékkal zsugorodott, 318 827 darabra.

Kőszegi László kiemelte:

2019 óta az elmúlt félév volt az első, amikor nem csökkent az ügyletek darabszáma.” Majd hozzátette: „az új eszközök túlnyomó többsége (83 százaléka) új volt.

Még mindig az autók húzzák a piacot

A főtitkár hangsúlyozta, hogy az eszközkategóriák között még mindig a személyautó-kisteherautó-motorkerékpár szegmens a legnagyobb, amely az első félévben összesen 282,5 milliárd forintos új finanszírozást ért el, így a magyar lízingpiac több mint 60 százalékát képviseli. Ez 33,4 százalékkal több mint a tavalyi első félévben. A darabszámban szintén jelentős, 32 százalékos a növekmény, összesen 35 031 szerződés született.

A növekedést részben az magyarázza, hogy a személygépkocsi (11,9%) és a kishaszonjármű (25,7%) forgalomba helyezések is nőttek 2023-hoz képest. Másrészt annak köszönhető, hogy a lízingpenetráció közel 30 százalékra emelkedett, ami jelentősen magasabb, mint 2023 első felében. Ezzel szemben viszont az elektromos autók esetében csökkent, a korábbi 40% körüliről 30% alá a penetráció, ami elsősorban a jelenleg is futó vissza nem térítendő támogatásnak köszönhető, hiszen lízinggel nagyon nehezen és nagyon rövid futamidővel párosítható. Mindkét esetben fontos szerepet játszottak a különböző márkák által kínált jelentős akciók, amelyek között kamatmentes finanszírozási lehetőségek is nagy számban jelentek meg

– ismertette Kőszegi László.

A lízingcégek és az importőrök, valamint a gépjárműkereskedők közötti szoros finanszírozási együttműködés nagyban hozzájárult az autós szegmens növekedéséhez. 2024 januárja és májusa között a személyautópiac növekedése szinte teljes mértékben a finanszírozott személygépjárművek számának növekedésével volt azonos, tehát elsősorban a márkák kedvező konstrukciói támogatták a piac bővülését – összegezte. Az autófinanszírozások terén a flottakezelők enyhe növekedést értek el az első félévben, 5 621 szerződést kötöttek, amely 1,6 százalékkal magasabb a tavalyi első hat hónapnál, a finanszírozott összeg jelentős, 47 százalékos emelkedéssel 59 milliárd forintra nőtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a piac ennél jóval nagyobb, mivel nem minden szereplő szolgáltat adatot a Magyar Lízingszövetségnek.

A második legnagyobb kategóriát a nagyhaszonjárművek jelentik. A forgalomba helyezési számok az előző évhez képest nagyjából stagnáltak, amit a lízingpiac is tükröz. Darabszámban enyhe emelkedést tapasztaltunk, 2%-kal, 3 562 darabra nőtt a számuk, ugyanakkor a finanszírozott összeg 7,7%-os növekedéssel közel 100 milliárd forintra emelkedett. Az új nagyhaszonjárművek és új pótkocsik esetében a legmagasabb a lízingpenetráció, meghaladja az 55%-ot. A szektor jövedelmezősége az elmúlt időszakban romlott, ezért a rendelésállomány is csökkent.

A lízingcégek másik fontos szektora a mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása, amely a termelőeszközök piacán a második legnagyobb részesedéssel bír. Az idei első félévben azonban ez az ágazat továbbra is gyenge teljesítményt mutatott: a finanszírozott összeg 42 százalékkal csökkent az előző évihez képest - 39,5 milliárd forintot ért csak el a tavalyi 68,7 milliárdhoz képest. Mindez darabszámban 38 százalékos visszaesést jelent, így most 1214 szerződéssel zárult az első félév a tavalyi 1962 darabhoz képest.

Ez a szektor jelentős mértékben függ a támogatásoktól, és mivel jelenleg nincsenek meghirdetett konstrukciók a mezőgazdasági eszközök beszerzésére, a piacon várakozás tapasztalható. Emellett a gyenge beruházási hajlandóságot tovább súlyosbította a magas kamatszint, és negatívan hatottak a tavalyi gabona- és inputárak is

– összegezte Kőszegi László.

Az egyéb gépek finanszírozása javult az első negyedévhez képest. Az új finanszírozások összege 28,2 milliárd forintra emelkedett az első félévben, ami 10,5 százalékos növekedést jelent. A szerződött darabszám pedig 1000 darabbal elérte a tavalyi szintet.

A szektor gyengélkedése ellenére meglepő módon az építőipari gépek finanszírozásában jelentős növekedést tapasztaltunk: az összeg 44 százalékkal emelkedett, elérve a 15,7 milliárd forintot. Emellett a darabszám is 37,5 százalékkal nőtt, összességében a szektor 693 gépet finanszírozott

– emelte ki a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Ők mozgatják a lízingpiacot

Az ügyfélösszetétel tekintetében kijelenthető, hogy továbbra is a kis- és középvállalkozások dominálnak a magyar lízingpiacon.

Az első félévben a finanszírozott összeg mintegy 58 százalékát ezek a cégek vették fel, de a nagyvállalatok is növelték részesedésüket, immár 22,7 százalékot tesznek ki a teljes összegből. A lakossági ügyfelek részaránya a finanszírozott összeg tekintetében csupán 9 százalékos.

Ugyanakkor a szerződések darabszámát tekintve a KKV-szektor aránya jelentős csökkenést mutatott, bár még így is a teljes piac 50 százalékát teszik ki.

Ezzel szemben a lakossági szerződések aránya majdnem duplázódott az előző év első félévéhez képest, 2024 első félévében már mintegy 20 százalékot tettek ki a teljes állományból, ami javarészt az autókereskedők akcióinak köszönhető. Ezt támasztja alá az is, hogy a lakosság kétszer annyi személyautót finanszírozott az idei első félévben, mint 2023 januárja és júniusa között: most 7 748 gépkocsi esetében választották a lízinget az ügyfelek, ami 34 százalékos részesedést jelent – a flottakezelőket nem beleszámolva.

A szerződések harmada euró alapú

Idén továbbra is dominál a pénzügyi lízing, amely 2024 első félévében 81 százalékot tett ki a teljes állományból: ebből 238 milliárd forint a zárt végű, míg 146 milliárd forint a nyílt végű pénzügyi lízing. A kölcsön, amely főként az állami és EU-s támogatások esetében jellemző, jelentősen csökkent a támogatások kimerülése miatt, és csupán a piac 3,2 százalékát képviselte, szemben a tavalyi 11 százalékkal.

Az operatív lízing 58 milliárd forint finanszírozott összeggel zárta az első félévet, ami 12,4 százalékos részesedést jelent. 

A finanszírozás többsége személyautókra és kishaszonjárművekre irányult, ám itthon ez az egyes eszközkategóriákhoz képest még mindig kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában

– tette hozzá Kőszegi László.

Az eurós finanszírozások aránya továbbra is magas, de a tavalyi évhez képest csökkent. Összességében az első félévben a teljes finanszírozott összeg nagyjából egyharmadát, míg a megkötött szerződések 16,5 százalékát teszik ki az euró alapú tranzakciók. A személyautók és a kisteherautók esetében az euróban megvalósult finanszírozás aránya kisebb, míg a nagyhaszonjármű szegmensben a szerződések jelentős része euróban került megkötésre. Emellett az egyéb gépeknél is jelentős az euró alapú konstrukciók részesedése.

A jelenlegi kamatkörnyezet mellett kiemelten fontos, hogy az államilag támogatott lízingkonstrukciókhoz elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV) férhessenek hozzá, mivel ezeket a forrásokat teljes mértékben beruházásra fordítják. Az első félévben 86 milliárd forint értékben kötöttek ilyen konstrukciójú lízingszerződéseket az ügyfelek, összesen 4840 szerződést. Ez lényegében megegyezik a tavalyi darabszámmal, a finanszírozott összeg is csak enyhén magasabb

– részletezte a főtitkár.

A Széchenyi Lízingkártya program eredményei hasonlóak lettek a tavalyihoz: a konstrukció összességében 62 milliárd forintnyi új finanszírozást jelentett, a program keretein belül összesen 4155 szerződést kötöttek. Ezzel szemben az EXIMBank Baross Gábor Újraiparosítási Programja növekedést mutatott 2023-hoz képest: 24 milliárd forint értékben, 661 szerződést kötöttek. Míg a Széchenyi Lízingkártya program minden termelőeszköz kategóriában jelen van, a Baross Gábor Újraiparosítási Program főként a nagyhaszonjárművekre és egyéb gépekre fókuszál.