Elöljáróban meg kell jegyeznünk, torzít a kép, ha csak a társasági adó mértékéből indulunk ki. Ahogy arra a felmérés is utal: különadók és adókedvezmények is befolyásolják, mennyit kell befizetniük a cégeknek a központi költségvetésbe: van ahol kétszintű az adó, és van ahol helyi – szövetségi állambeli, tartományi – adókkal is terhelik a vállalatokat. Magyarországgal kapcsolatban a tanulmány megjegyzi: az utóbbi években az Orbán-kormány hajtotta végre a legmerészebb adócsökkentés: 19-ről kilenc százalékra vágva meg a társasági adót. A különadók nélkül, ugyanakkor – bár folyamatosan csökkennek – még mindig magasak a munkát terhelő adók, a közel 150 százalékos adóék sokat ront a képen. Ugyanakkor tény, sokat javult az ország külföldi tőkevonzó képessége, az alacsony társasági adó és a munkahely teremtési támogatásoknak is köszönhetően.

A régió egyes országainak társasági adó mértéke:

Ausztria 25%

Szlovákia 22%

Csehország 19%

Lengyelország 19%

Szlovénia 19%

Magyarország 9 %

Ausztriában Jelentős adókedvezményben részesülnek a cégek a kutatás, fejlesztésre fordított befektetéseik után. Lengyelországban ugyanakkor különadóval büntetik az offsorozókat. Máshol az induló vállalkozások kaphatnak az első évekre adómentességet. Az uniós országok közül Portugáliában vetik ki a legmagasabb adót az energiatermelő és elosztó cégekre (28 %), az átlag azonban 21%. Huszonkét százalékos adót fizetnek Svédországban és Dániában, húszat Finnországban. Írországban csekély az adóterhelés, 12,5 százalék. Ám a gazdag Svájcban sem minden fenékig tejfel a cégeknek: a központi büdzsének fizetett 8,5 százalékra rájön a kantonokban fizetett adó, ami így összességében eléri a 24 százalékot.