Már nem az ország, hanem az ágazat dönti el, ki nyer Európában: új törésvonal alakul

Az összefoglaló szerint egyre nagyobbak az ágazatok közötti különbségek. Miközben az információ- és kommunikációtechnológia (ICT), valamint több, uniós források által támogatott terület kedvezőbb helyzetben van, a fémipar és a vegyipar sok országban magas energiaköltségekkel, szabályozási terhekkel és erős külföldi versennyel küzd.

A régió egészére egyre nagyobb nyomást gyakorol a kínai import erősödése. A visszafogott kínai belső kereslet miatt a kínai gyártók egyre erőteljesebben jelennek meg az exportpiacokon, ezen belül Európában. A legnagyobb kihívásokkal a járműipar, a vegyipar és a fémipar vállalatai szembesülnek.

A régió egyik legkedvezőbb kilátásokkal rendelkező szektora az ICT, az ágazatot a digitális átállást ösztönző programok, a technológiai szolgáltatások iránti erős kereslet és a magasan képzett munkaerő támogatja, így továbbra is fontos szerepet játszik a térség gazdasági felzárkózásában és versenyképességének erősítésében.

A kiskereskedelem jóval vegyesebb képet mutat. A különbségeket elsősorban a helyi gazdasági helyzet, a költségvetési intézkedések és a fogyasztói bizalom alakulása határozza meg, így ezen a területen erősen érvényesülnek az egyes országok eltérő gazdaságpolitikai adottságai.

A közép- és kelet-európai gazdaságok ellenállóképességét több tényező is erősítheti. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (RRF), valamint a SAFE programból finanszírozott beruházások jelentős lendületet adhatnak az építőipari, egészségügyi, védelmi ipari, digitalizációs és infrastrukturális projekteknek. Ezek a beruházások részben ellensúlyozhatják a geopolitikai bizonytalanság gazdasági következményeit, és több ágazatban is támogathatják a vállalati aktivitást.

A Coface előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban 2 százalékra mérséklődik, 2027-ben azonban már 2,3 százalékos bővülés várható.

Magyarország gazdasági növekedése az idén várhatóan a tavalyi 0,5 százalékról 1,9 százalékra gyorsul, majd 2027-ben 2,4 százalékra erősödhet, amit a stabil lakossági fogyasztás és az uniós források várható felszabadítása támogat. A kedvezőbb helyzetben lévő ágazatok közé tartozik a kiskereskedelem, ahol az értékesítési volumen már megközelíti a járványt követő csúcsszintet. A Coface szerint ehhez az erősödő vásárlóerő, az alacsony infláció és a választási évhez kapcsolódó költségvetési intézkedések is hozzájárulnak.

A vegyipar helyzete ezzel szemben továbbra is nehéz. Az ágazat árbevétele jelentősen elmarad a 2021-es csúcstól, miközben az energiafüggőség - különösen az orosz földgáztól és kőolajtól való kitettség -, valamint a járműipar és az építőipar gyenge kereslete továbbra is szűkíti a vállalatok profitkilátásait - közölték.

A Coface elemzése szerint a jövőbeni siker egyre kevésbé múlik az általános gazdasági növekedésen, sokkal inkább azon, hogy az egyes iparágak milyen hatékonyan alkalmazkodnak a változó költségszerkezethez, a technológiai átalakuláshoz és a globális versenyhez.