Matolcsy György: Az adat lett az új olaj, pénzügyi forradalom küszöbén állunk

Új pénzügyi forradalom küszöbén állunk, az 1944-től a 70-es évek elejéig fennálló Bretton Woods-i rendszer azonban nem jöhet vissza, a pénzügyi válság óta alkalmazott mennyiségi lazítások vadonatúj helyzetet teremtettek - mondta Matolcsy György, a jegybank elnöke a konferencia "Milyen évtizedben hajózunk? című nyitóelőadásában. Mint mondta, a digitális pénz lehetőségét keresi minden jegybank, miközben teljesen átalakult a központi bankok szerepe a világban.

A jegybankok és a költségvetések stratégiai együttműködése lesz a jellemző a 2020-as években, és a jegybankokra a korábbiaknál jóval nagyobb szerep és felelősség hárul - tette hozzá.

Egy olyan év indult el, amelyet a pandémia és csak a háborús időkben látott brutális gazdasági visszaesés jellemez, de a növekedés lefékeződése már 2019-ben elindult: véget ért a 2013-tól 2019-ig tartó hétéves, "napsütéses" konjunktúra, és borúsabb évek elé nézünk - emlékeztetett Matolcsy György.

Mit tanulhatunk a 40-es és a 70-es évekből?

A közgazdaságtanban és a történelemben is megfigyelhető 80 éves és 50 éves ciklusokat nézve hasonlította össze az 1940-es és a 70-es években lezajlott folyamatokat a 2020-as években várható folyamatokkal, több közös vonásra is felhívta a figyelmet. Míg az 1940-es években harc folyt Európáért is, és új világrend alakult ki, a 70-es éveket az Ázsiáért folyó harc, a hidegháború, az olajárrobbanás, és az 1944-től élő Bretton Woods-i egyezmény felbomlása, valamint a globalizáció előretörése jellemezte.

Most is a versenyfutás zajlik a világban a nyersanyagokért, és az új nyersanyag az adat lett, és az olajipari nagyvállalatok helyére beléptek a nagy technológiai óriások a világ 10 legnagyobb vállalata közé - mondta.

Most az a feladatunk, hogy helyreállítsuk a növekedést, majd 2022 után az egyensúlyt is, mert az alacsony kamatkörnyezet ellenére is az egyik legnagyobb kihívás az eladósodás emelkedése lesz világszerte - tette hozzá. A japán út, vagyis az államadósság elengedése (a GDP 240 százaléka) és annak felerészt jegybanki kézben tartása Európában nem járható út - fejtette ki Matolcsy György.

Elkezdődött a Közgazdász Vándorgyűlés: Farkas Bertalan ny.dandártábornok, űrhajós, Domokos LÁszló, az Állami Számvevőszék elnöke, Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Hegedűs Éva, a GRÁNIT Bank elnök-vezérigazgatója, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és Matolcsy György, az MNB elnöke

Mint mondta, a pénzteremtés forradalma zajlik a világban, minden jegybank keresi az eszközöket, hogy segíthessen a válságkezelésben és az újjáépítésben.

Az új nyersanyag az adat és az információ

Nem elegendő azonban a pénzteremtés, emellett versenyképességi fordulatra is szükség van: az új fejlesztési források akkor tudnak csak termőre fordulni, ha a magyar gazdaság egészébe beépülnek, ehhez fűzhető hozzá a V4-ek és - Ausztriával és Szlovéniával kiegészülve - a V6-ok együttműködése.

A 40-es évekkel párhuzamot vonva Matolcsy úgy fogalmazott, hogy a munkaerő most is a legfontosabb erőforrás, miközben az akkori nehézipari fejlődés helyét átvette a információs technológia, "most nem az acél, hanem az információ és az adat világában élünk, ez formálja az üzleti életet is".

Európa azonban lemaradt a technológiai versenyben, holott az előttünk álló évtized az adat és az információáramlással kapcsolatos forgalom felerősödéséről is szól, és exponenciális fejlődés mutatkozik a technológia területén.

Az európai lemaradás kapcsán utalt a Szilícium-völgyre, melyből ma már nem csak az Egyesült Államokban, hanem Kína több nagyvárosában is lehet példákat találni, miközben "a digitális technológia a magánszektorban is gyorsan terjedt".

Melyek a legfontosabb kihívások most?

A jegybankok megváltozott szerepét értékelve az MNB elnöke kiemelte, hogy a míg az 1970-es években a jegybankok és a költségvetések szétváltak, most azonban egy új, hibrid együttműködésre lesz szükség a jegybankok és a pénzügypolitika között, és

a gazdaságpolitikákban a hosszú távú fenntarthatóságnak kell központi szerepet kapnia.

Ez a fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vetületben egyaránt érvényes, és mindkettőnek van környezeti hatása is. A fenntarthatóság előtérbe kerülésének hátterében többek között a demográfiai folyamatok, az elöregedés áll, emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a világ népessége polarizálódott, és szükséges a vagyoni és társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése.

A fenntarthatóság fókuszba kerülése azért is vált fontossá, mert jelenleg 1,7-szer többet fogyasztunk, mint amennyi a Föld teherbíró képessége.

A gazdasági és társadalmi fenntarthatóság felé vett fordulatot nevezte az előttünk álló egyik legnagyobb kihívásnak a járvány kezelése és az újjáépítés mellett.

A 2020-as évekre az is jellemző lesz, hogy folytatódhat a globalizáció ütemében 2018 vége óta látható törés, egy olyan szétválás mutatkozik, melynek egyik fontos területe, hogy az új technológiák szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok (pl. kobalt, mangán, lítium) importjában fékeződés látszik.

Az inflációval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy rövid ideig, átmeneti lehet a megugrás, de nem látható olyan folyamat, ami azt támasztaná alá, hogy az évtizedre jellemző lenne a magas infláció, már csak azért sem, mert a nyersanyagok ára és a munkaerő költsége sem mutat drágulást.

Fordított sorrend: első a növekedés és a versenyképesség

A válságkezeléssel kapcsolatban Matolcsy György úgy látja, hogy a 2010-es évek elejéhez képest "fordított a sorrend": most a növekedést kell először beindítani, majd 2022-től az egyensúlyt újra előtérbe helyezni.

Összehasonlításképp 2010-ben először az egyensúlyt kellett megteremteni, csak ezután következhetett a növekedési fordulat - tette hozzá a jegybank elnöke. Az adósságot az alacsony kamatkörnyezet ellenére is nagyon komolyan kell venni, hiszen a háborús időkön kívül nem volt még példa arra, hogy ilyen gyors ütemben adósodott volna el a világgazdaság - tette hozzá az MNB elnöke. Hangsúlyozta, hogy a válságkezelésnek a versenyképességi fordulattal együtt kell együtt zajlania.

A 2020-as évtizeddel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy - a 40-es és 70-es évekhez hasonlóan- most is erőteljes lesz a geopolitika térnyerése, és minden bizonnyal Ázsia - azon belül is Kína felemelkedésére lehet számítani, ha a GDP-t, a lakosság számát, a 100 legnagyobb vállalatok és a kutatás-fejlesztés-innováció területét nézzük. Mindez belesimul abba a folyamatba, ami először Japán felemelkedésével, majd az ázsiai kistigrisek megerősödésével, később pedig a kínai tengerparti nagyvárosok központtá alakulásával jellemezhető.

Ezért is fontos számunkra, és a régió számára is (16+1 megállapodás), hogy az új Selyemút projekthez (Belt and Road) hozzá tudjunk kapcsolódni - fűzte hozzá Matolcsy György.