Még egy évig nem adják el a földeket Ukrajnában, pedig az IMF akarja

A kijevi parlament újabb egy évvel, 2019-ig meghosszabbította a termőföld eladására vonatkozó moratóriumot. Addig marad a földbérleti rendszer, aminek azonban komoly buktatói vannak. Felgyorsíthatja a földek privatizációját, hogy a magyar állam által támogatott Egán Ede kárpátaljai gazdaságfejlesztési program segíti a termőterületek kataszterizálását. Ukrajnában 2001 óta van érvényben teljes tilalom a termőföld eladására. Legutóbb 2016 októberében hosszabbította meg a törvényhozás a moratóriumot 2017 végéig. A most elfogadott előterjesztés indoklása szerint az egyéves hosszabbítás lehetővé teszi, hogy ez idő alatt a jogalkotás szintjén megszülessenek a termőföld forgalomba hozására vonatkozó szükséges szabályozások. Ukrajna legfőbb hitelezőjének, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) korábban arra tett ígéretet, hogy 2018-tól megszünteti a termőföld eladásának moratóriumát. Ez egyben az IMF egyik feltétele is a kölcsönök további folyósításának. Az ország másik hitelezője, a Világbank szintén a moratórium 2018. évi feloldására szólította fel októberben Kijevet. Ukrán elképzelések szerint azonban első lépésben csak magánszemélyek között nyílna mód az adásvételre, és legfeljebb 200 hektáros területig. Az agrárholdingokat most még kizárnák. Az IMF javaslata szerint viszont az állami földek eladását is lehetővé kell tenni. Lassítja a folyamatot, hogy a legtöbb esetben nincs a földeknek kataszteri számuk. A kataszteri szám nélkül pedig nem lesz lehetséges bérbe adni a földterületet hivatalosan, vagy majd eladni, amikor Ukrajnában liberalizálják a földpiacot. A kataszteri dokumentáció elkészítésére feljogosított magánvállalkozások helytől függően 2-3 ezer hrivnyát kérnek egy földterület kataszteri dokumentációjának elkészítéséért. Sok esetben van ugyan a földtulajdonosoknak 10-20 évvel ezelőtt kiadott állami papírja a tulajdonról, ha azonban a földterületnek még nincs kataszteri száma, nem tekinthető befejezettnek a privatizációs eljárás. Ebben segít az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ, amely megtéríti a költségeit azoknak a termőföld-tulajdonosoknak, akik szeretnék a földjük állami kataszterizációját elvégeztetni. A pályázónak vállalnia kell, hogy kifizeti a dokumentáció bejegyzésének állami illetékét, továbbá azt, hogy öt évig nem adja el azt a földterületet, ha az eladás hamarabb lehetővé válna. Amennyiben ezeket vállalja, az Alapítvány kifizeti a kataszteri dokumentáció elkészítésének költségeit. A várhatóan nagy mennyiségű munka elvégzéséhez minden magyarok lakta településen fel fognak venni egy helyi közreműködőt, akivel az Alapítvány szerződést fog kötni. A földbérlet sem sima ügy Ukrajnában, nagyon óvatosan kell eljárni. A földbérleti szerződésekre vonatkozó törvények a bérbe vevő érdekeit védik. Ez érthető is, hisz a legnagyobb bérelt földterülettel rendelkező cégek tulajdonosai azok a milliárdos állami vezetők és oligarchák, akik ezeket a törvényeket megírták és elfogadtatták. Például, a bérbe adó utólag nem gondolhatja meg magát, s nem bonthatja fel a szerződést arra hivatkozva, hogy megváltozott az élethelyzete, s most már ő vagy valamelyik gyereke szeretne gazdálkodni a saját földjén. A bérlő viszont bármikor lemondhat a földbérlésről, s ehhez neki nem kell semmi mást csinálnia, mint hogy nem fizeti ki a bérleti díjat. Ennek ellenére a valóságban a bérbe adott földterületre a törvényes tulajdonos vagy az örökösei gazdaként valószínűleg soha sem teszik már be a lábukat. Ennek egyik oka az, hogy ezek a földbérleti szerződések általában 49 évre köttetnek, de a törvény által előírt minimum is legalább 7 év.  De nagy valószínűséggel ennek elteltével sem fogják a tulajdonosok visszakapni földjüket. Ugyanis, a törvény szerint, ha a bérlő valamilyen értéknövelő beruházást hajt végre a földterületen, akkor a bérleti szerződés lejárta után a tulajdonos, azaz a bérbe adó meg kell hogy térítse ezeket a kiadásokat a bérlőnek.  A legtöbb esetben ezek az „értéknövelő beruházások” a valóságban nem, hanem csak papíron történtek meg, de olyan csillagászati áron, hogy jóval meghaladják a föld tényleges piaci értékét. Ez azt jelenti, hogy a szerződés lejártakor a tulajdonosnak  gyakorlatilag meg kell majd vásárolnia a saját földjét.