Még mindig atomerőművek adják az EU áramtermelésének negyedét

2019-ben 13 EU tagállam, összesen 106 atomreaktort működtetett, melyek 765 337 GWh elektromos áramot termeltek összesen. Ez a teljes EU-s termelés 26 százalékát adja.

A legnagyobb nukleáris energia alapú villamosáram kibocsájtó, az EU-ban Franciaország 399 011 GWh-val (ez az EU teljes termelésének az 52,1%-a), őket követi Németország (75 071 GWh-val azaz 9,8%-al), Svédország (66 130 GWh azaz 8,6%) és Spanyolország (58 349 GWh azaz 7,6%)

Ennek a négy országnak a számlájára írható az EU nukleáris létesítményeiben termelt áramnak több mint a háromnegyede.

14 EU Tagállam nem bocsájt ki atomerőművekből származó elektromos áramot: Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Ausztria, Lengyelország és Portugália (2019.-es adatok, Forrás: ec.europa.eu/eurostat)

2006-óta, az EU atomerőművekből származó teljes bruttó elektromos áram kibocsájtása 16,3 százalékal csökkent, ennek oka főképp a német reaktor-leállításokban keresendő.

A napenergia felhasználás terén jelenleg Németország, Olaszország és Görögország áll az európai elején, mindhárom országban a fejenkénti energiafelhasznlás 3 százalékát adja ez a tipusú energiaforrás.

A világon egyébként napenergia termelésben Ausztrália, Japán, Németország és az Egyesült Arab Emírségek áll az élen. Japánban a fukishimai tragédia után a megújuló energiaforrások 2030-ig tartó megduplázásáról szóló tervet fogadtak el.

Tavaly 3,4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1,9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt.

A megújuló források tehát tavaly első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami fontos a 2050-es uniós klímacélok elérésében.