Melyek a világ legfontosabb háborús gócpontjai? - Könyvajánló
HírekA világ jelenleg már sem nem egypólusú, hanem a multipolaritáshoz vezető úton van – többek között erről is volt szó Pascal Boniface geostratégiai szakértő, a francia Nemzetközi és Stratégiai Ügyek Intézete alapító igazgatójának legújabb kötetének, A nemzetközi kapcsolatok atlaszának bemutatóján. A könyv 100 térképpel mutatja be a világ konfliktusait 1945 után.
A kötet többek között egy történelmi utazás a hidegháborútól napjainkig – mondta el Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének vezetője, a BCE akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettese.
Az egyik első kérdés, amivel foglalkozik a szakirodalom, hogy vajon az úgynevezett liberális nemzetközi rendszernek a válsága van, vagy egy teljesen új típusú világrend van kialakulóban – emelte ki.
Hozzátette, látni kell, hogy a technológiai fejlődés, és a globalizáció felgyorsulása mennyiben megváltoztatta magát a nemzetközi kapcsolatokat: nem csak az új szereplők erősödnek meg ebben a folyamatban, hanem felerősödnek bizonyos tendenciák, például a migráció kérdése, amelyre szintén választ kapunk a kötetben.
Egy általános érdeklődőnek is sokat nyújt ez a kötet, de egyben annak a szakembernek is, aki megpróbálja számokkal és térképekkel is megérteni azokat a folyamatokat, amik zajlanak – tette hozzá.
Aki nemzetközi kapcsolatokkal akar foglalkozni, az mindenképpen térképekkel együtt tegye ezt – mondta el Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, külpolitikai szakértő. Anélkül ugyanis nem lehet elemezni folyamatokat, hogy közben szem előtt ne tartanánk a térbeliséget, a térbeli vetületeket.
A kötetben található 100 térkép segítségével 100-féleképpen gondolhatjuk újra, mi is vesz minket körül.
A szerző fölteszi azt a kérdést, hogy egypólusú vagy többpólusú világrendben élünk-e és hogy a globalizáció mikor is kezdődött pontosan – emelte ki Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke, geográfus/a beszélgetés moderátora.
Alapvető jellemzője a korunknak, hogy egy hálózatosodó világban élünk. Ennek következménye, hogy minden olyan kísérlet, ami a bizalom, a hozzáférés különböző szintjeinek létrehozására törekszik, folyamatosan ki van téve annak, hogy ez a hálózatosodás aláássa. Nehéz a kibertérben merev határokat szabni a történéseknek – mondta el Marton Péter.
Átalakuló világrend van – emelte ki Csicsmann László. Az biztos, hogy az Egyesült Államok és Kína szerepe átalakul.
A világ egyértelműen multipoláris – fejtette ki Csizmadia Norbert. Egyetért azzal, hogy egy hálózatosodott és egy átalakulóban lévő világrendben vagyunk. Úgy gondolja, hogy egy több központú világrendben élünk, ebben a két főszereplő ma Eurázsia és az Amerikai Egyesült Államok, ezen belül Kína és az Egyesült Államok.
Pascal Boniface geopolitikai szakértő a stratégiai jelentőségű nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eseményeit veszi sorra és elemzi 1945-től napjainkig. A könyv egyaránt hasznos olvasmányként szolgálhat mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni az elmúlt 75 esztendőről, és azoknak is, akik csupán az ismereteiket szeretnék felfrissíteni, illetve új megvilágításba helyezni.
Az atlaszt két markáns egység alkotja: a nemzetközi tér címet viselő első egység a második világháború végével, Európa felosztásával, a hidegháborúval, majd az ezt követő enyhüléssel, a két szuperhatalom békés együttélésével, a dekolonizációval és a harmadik világgal, majd a Szovjetunió összeomlásával és az ennek nyomán kialakuló stratégiai helyzettel foglalkozik.
A berlini fal 1989-es lebontása és a Szovjetunió 1991-es összeomlása után a kétpólusú világ, amely a második világháború vége óta strukturálta a nemzetközi kapcsolatokat, megszűnt – összegezi röviden a történelmi események geopolitikai következményeit a szerző.
Számba veszi az 1945-től a máig tartó időszak jelentős válságait és háborúit is, többek között kitérve a berlini, a szuezi és kubai válságra, valamint a koreai, a vietnámi, az afganisztáni, az öböl-, a délszláv, az iraki, a koszovói háborúkon át a ruandai népirtásig, valamint az izraeli–arab konfliktusra is.
A globális kihívások sorában az egyik legnagyobb stratégiai fenyegetésként szól a felmelegedésről, de az összefüggéseket rendszerbe helyezve kérdéseket tesz fel a demográfiával, a migrációs mozgásokkal, a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatban is.
Az atlasz második részében a szerző területi egységenként csoportosítva elemzi a térség, illetve egyes meghatározó államok helyzetét, geopolitikai szerepét. Európáról pedig kiemeli, hogy harcolnia kell a multinacionális cégek adókikerülései ellen, továbbá Kínával és az Egyesült Államokkal egyenrangú félként kell megjelennie a kutatás és fejlesztés területén.
