Merre tovább munkaerőpiac? - Növelhető még a foglalkoztatottság?

A mai adatok alapján a magyar munkaerőpiacot továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi: novemberben 4 millió 736 ezer fő dolgozott. Mivel a munkaerőpiaci adatok hónapról hónapra csak kismértékben változnak (és az adatfelvétel jellegéből adódóan azt is érdemes óvatosan kezelni), érdemes a havi változások mellett a hosszabb távú trendeket is figyelni. Havi alapon a foglalkoztatás mintegy 20 ezer fővel csökkent – kérdés, hogy ez mennyire hosszabb távú trend vagy mennyire az adatfelvételből adódó ingadozás eredménye, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékkal emelkedett.

A hosszabb távú folyamatok alapján az mondható el, hogy a foglalkoztatás magas, a koronavírus előttit is meghaladó szinten stagnál, míg éves alapon megfigyelhető egy kisebb, 20 ezer fő alatti növekedés.

A munkanélküliségi ráta ugyanakkor kismértékben nő. Az emelkedő munkanélküliség és a magas szinten stagnáló vagy minimálisan bővülő foglalkoztatás első ránézésre ellentmondásnak tűnhet, ugyanakkor a fokozódó aktivitásra utal. Ezt a magasabb megélhetési költségek, illetve az Ukrajnából menekültek munkaerőpiacon való megjelenése okozhatja.

Összességében a mai adatokból is az látszik, hogy a foglalkoztatás további növelése nem egyszerű feladat – pedig tartalékok még vannak a gazdaságban.

Ezt támasztja alá az is, hogy a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta bár az uniós 6,0 százaléknál jóval kedvezőbb, de a régiós országoknál több esetben láthatunk ennél kedvezőbb értékeket (Csehország 2,9 százalék, Lengyelország 2,8 százalék). A meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához azonban aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazására lesz szükség.

Az elmúlt időszakban átélt 2 gazdasági válságot (koronavírus, energiaválság) a munkaerőpiac tehát jó állapotban élte túl. Ennek magyarázata az üres álláshelyek magas aránya, illetve a vállalatok munkaerőhiánytól való félelme: sok esetben inkább megtartották a munkaerőt, mert féltek attól, hogy ha elbocsátják, nem találnak helyette másikat.

A következő időszakban a foglalkoztatás enyhén bővülhet.

A recesszióból való kikerüléssel a munkaerő iránti kereslet élénkülhet, amelyet a nagyvállalati beruházások is támogathatnak. A kérdés inkább a kínálati oldal lesz: mennyire sikerül az új álláshelyeket a munkaerőtartalékból betölteni, mennyire szívják el egymástól a cégek a munkaerőt vagy mennyire lesz szükség külföldiek foglalkoztatására. A feszes munkaerőpiac fenntartására szükség van a gazdasági növekedés szempontjából is: a munkaerőért való verseny tudja elősegíteni a bérek emelkedését és így a vásárlóerő bővülését, ami elvezethet a fogyasztás növekedéséhez. A bérszínvonal emelése ugyanakkor abból a szempontból is fontos lenne, hogy a munkaerő külföldre áramlása lassuljon, illetve visszaforduljon: a koronavírus alatti mérséklődést követően a külföldi munkavállalás ismét erősödött – novemberben 13 ezer fővel voltak többen az itthon élő, de külföldön dolgozók, mint egy évvel korábban.

Az idei év egészét tekintve becslésünk szerint a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkenhet.