Mérséklődött a foglalkoztatottak száma

2024 decemberében a munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3% volt.

A 2024. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer főre csökkent.

Míg a férfi foglalkoztatottak száma 2 millió 481 ezer fő volt, amely 27 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, addig a nőké gyakorlatilag megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel, 2 millió 208 ezer főt tett ki.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 32 ezer fővel, 4 millió 515 ezer főre csökkent. A közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók létszáma kismértékben emelkedett, előbbi 63 ezer, utóbbi 111 ezer főre.A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,1% volt. A ráta a férfiak esetében 0,6 százalékponttal kisebb lett (78,5%), a nőknél lényegében nem változott² (71,5%) az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2024. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma és rátája megegyezett az előző év azonos időszakában mért értékkel, előbbi 216 ezer fő, utóbbi 4,4% volt.

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 114 ezer, a nőknél 102 ezer főt tett ki, míg a munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében 4,4% volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap volt.

Az összes munkanélküli 47,5%-a 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 3,9 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 34,3%-át tették ki.A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. december végén 1,8%-kal, 221 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Decemberben felemás adatok érkeztek a munkaerőpiacról. A foglalkoztatás havi alapon stagnált, éves alapon ismét csökkent, de az előző havinál kisebb mértékben: míg az előző hónapban a csökkenés mértéke 33 ezer fő volt, addig decemberben „csak” 16 ezer fő - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Mérséklődött ugyanakkor az előző hónapokban tapasztalt 4,5 százalékos szintről a munkanélküliség – 4,3 százalékra. Ez akár kedvező is lehetne, de ez sajnos nem a növekvő foglalkoztatásból, hanem a csökkenő aktivitásból ered. A kisebb aktivitás viszont alacsonyabb munkaerőkínálatot jelent, ami így feszesebb munkaerőpiacot, ami nem mindegy a béremelkedések szempontjából. Összességében tehát a munkaerőpiac állapota volt már jobb, de decemberben nem romlott tovább és egyáltalán nem tekinthető tragikusnak. A munkaerőpiacon természetesen sokat segítene, ha az ipar jobban tudna működni, ha nagyobb kereslet lenne a termékei iránt és akkor több munkaerőre lenne szüksége. Ezt a munkaerőigényt növelheti a későbbiekben az új gyárak üzembe állása, feltéve, hogy ennek munkaerőszükségletét a belföldi munkaerőpiacról kívánják elsősorban fedezni.

2024 egészét nézve a foglalkoztatás stagnált az év előző hónapjához képest (4 millió 697 ezer fő volt foglalkoztatott), míg a munkanélküliség 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett – tehát az aktivitás az év egészét nézve nőtt. Azaz összességében a munkaerőpiac erős maradt, ám ez a változatlanság az év első 8 hónapjában a korábbinál erősebb, az év végén pedig annál némileg gyengébb munkaerőpiacot jelentett.Az év utolsó három hónapjában eltérően alakult a férfiak és a nők foglalkoztatása: a nőké éves alapon stagnált, a férfiaké pedig 27 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól – ebben vélhetően szintén az egyes iparágak eltérő munkaerőigényének, azaz például az ipar vagy az építőipar gyengélkedésének lehet szerepe.

Kedvezőtlen hír ugyanakkor, hogy minimálisan nőtt a külföldi telephelyen és a közfoglalkoztatásban dolgozók száma – az utóbbiban a belföldi munkalehetőségek alakulásán kívül a külföldi bérszint, illetve az esetlegesen jobb munkahelyi környezet játszhatott szerepet: a forint gyengülése kismértékben megnövelte a belföldi és a külföldi bérek közti különbséget.

A következő néhány hónapban jelentősebb változást a munkaerőpiacon nem várok, itt növekedést egyrészt a külső kereslet élénkülése hozhat, másrészt pedig a nagy gyárak beindulása. A munkaerőpiac feszességének fenntartása és fokozása nem csak a megtermelt érték és az állástalanság elkerülése miatt fontos, de azért is, mert a munkavállalók csak akkor adnak érdemi béremelést, ha a munkaerőt meg kell becsülniük, ha versenyezni kell érte.

Fontos tehát a munkaerőpiac mennyiségi fenntartása, de persze ugyanígy fontos a minőség emelése, a magasabb hozzáadott értékre való áttérés.