Mit lép kedden az MNB?

December 14-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a jegybank előretekintő iránymutatása alapján, valamint az egyhetes betét esetében történt emelések, illetve a kamatfolyosó esetében végrehajtott módosítások (45, illetve 105 bázispont) alapján

a Monetáris Tanács jelentősebb mértékben, 50 bázisponttal, 2,60%-ra emelheti az alapkamatot.

A decemberi kamatdöntés alkalmára előirányzott felülvizsgálat meghatározó lesz a 2022-es kamatdöntések tekintetében.

A jegybank iránymutatása alapján az előttünk álló időszakban hosszú, kiszámítható pályán haladó kamatemelési ciklusra kell számítani az infláció leszorítása érdekében, így az 2022-ben is folytatódhat. Továbbá az MNB jelzése alapján addig tarthat a monetáris szigorítás, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (3%) stabilizálódnak. Az egyhetes betéti tender kamata is tovább emelkedhet a következő időszakban a heti tendereken a jegybanki iránymutatás szerint, amíg az inflációs helyzet és kilátások megkívánják.

Emellett a jegybank iránymutatása arra is kitért, hogy a következő hónapokban a reálkamat gyors emelkedése várható, mind az emelkedő nominális kamatszint, mind a csökkenő infláció hatására. Az MNB alelnöke szerint a leggyorsabb reálkamat-emelkedés a régióban Magyarországon várható. Az MNB legfrissebb várakozása szerint a hazai infláció jövőre is átlagosan 5% körül alakulhat, így a jelenleg még negatívak reálkamatok miatt van tere az alapkamat emelésének.

Az egyéb jegybanki monetáris politikai eszközök elemei tekintetében is várható változás a soron következő, decemberi kamatdöntés alkalmával.

Állampapír-vásárlás

Augusztusban a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Szeptembertől 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődött az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A Monetáris Tanács szintén jövő héten határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Az MNB előretekintő iránymutatása alapján a jegybanki mérleg szűkülése várható. Az MNB alelnökének nyilatkozata alapján jövőre a GDP-arányos mérlegfőösszegünk már csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy az állampapír-vásárlási programban jelentősebb mérséklés várható decemberben (várakozásunk szerint 10-20 milliárd forintos heti vásárlásra a jelenlegi 40 milliárd forintos keretről). Ezt követően a program teljes kivezetésére is sor kerülhet 2022 első negyedévében, viszont a megvásárolt állampapírok nagy volumenű értékesítése nem várható a következő években.

Növekedési Kötvényprogram

A Monetáris Tanács december közepi ülése alkalmával a felülvizsgálja az NKP-t is (Növekedési Kötvényprogram), hogy annak van-e bármilyen kockázata az infláció leszorítását célzó lépések során.

A jelenlegi inflációs kilátások és jegybanki üzenetek tükrében a program fokozatos leállítását várjuk.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az alapkamat-emelés nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie. Az infláció novemberben 7,4%-ra emelkedett az októberi 6,5%-ot követően (év/év alapon), vagyis továbbra is jelentősen meghaladja az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát. A maginfláció is 5,3%-ra gyorsult novemberben (október: 4,7%). Mindez – a kilátásokkal egyetemben – további kamatemelést vetít előre, az MNB előretekintő iránymutatásának megfelelően.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. A jegybank decemberben publikálja legfrissebb Inflációs jelentését, amelyben az előzetes közlések alapján felfelé módosíthatja 2022-re vonatkozó inflációs prognózisát (4,7-5,1%-os sávot jelöltek ki neki). A nyersanyag- és az energiaárak, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése változatlanul magasabb, és a korábban vártnál tartósabb külső inflációs környezet irányába hat.

Előretekintve, novemberben tetőzhetett az infláció, decemberben már enyhe lassulás várható a rátában, mely a jövő év elején folytatódhat, de továbbra is magas, 5% feletti inflációkat láthatunk 2022 elején. Azonban jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokkal kell 2022-ben is szembenéznünk. Összességében nagy a kockázata annak, hogy csak 2022 második félévében vagy 2023-ban tér vissza az infláció komfortosan a toleranciasávba (2-4%).

A külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. Európa-szerte fokozódik az árnyomás: novemberben az eurózónában 4,9%-os volt, októberben az Európai Unió átlagában 4,4%-os, míg a közép-kelet-európai régióban az európai átlagnál magasabban alakult a mutató, ugyanakkor a régiós adatok egyre kevésbé kiugróak: Románia 7,9%, Lengyelországban 6,8%, Magyarországon 6,5%, és Csehország 4,8% volt (év/év alapon), (a novemberi adatok közlése folyamatban van: Lengyelországban 7,7%-on alakult, míg Csehországban december 10-én, Romániában december 13-án publikálják az adatot.) A teljes régióban a jegybanki toleranciasáv felett tartózkodik az infláció hónapok óta.

November elején a cseh jegybank a korábbiaknál jelentősebb léptékben, 1,5%-ról 125 bázisponttal 2,75%-ra emelte az alapkamatot, emellett a román jegybank novemberben 25 bázisponttal 1,75%-ra emelte az alapkamatot, míg decemberben a lengyel kamatemelési ciklus is folytatódhat.

A régiós jegybankok esetében a monetáris transzmisszió (az a mechanizmus, amelyen keresztül a monetáris politikai döntések befolyásolják a makrogazdasági keresletet és az inflációt) eltérően hat, mely mechanizmus lényeges eleme, hogy a hitelek kamatozása változó vagy fix futamidejű. Lengyelországban és Romániában nagyobb arányúak a változó kamatok, míg Csehországban és Magyarországon döntően rögzítettek a kamatok. A magasabb arányú rögzített kamatokkal rendelkező országokban lassabban gyűrűzik át a kamatemelés hatása a gazdaságba, a nagyobb részben rögzített kamatozású hiteleknél a monetáris politikai mechanizmusok lassabban érvényesülnek. Így e tényező is magyarázhatja – egyéb tételek mellett, pl. jegybanki inflációs várakozások – a cseh és a magyar jegybank nyár óta tartó kamatemelési ciklusát, illetve a lengyel és a román jegybank kivárását.

• Szerdán ismerhetjük meg a hazai építőipar 2021. októberi adatait

A 2021. május-júliusi erőteljes növekedés után augusztusban a növekedés üteme érdemben mérséklődött az építőiparban az előző év azonos időszakához képest, azonban szeptemberben ismét gyorsuló növekedést mutatott.

2021 szeptemberében az építőipari termelés volumene 14,2%-kal haladta meg a 2020. szeptemberi értéket. Az építőipar termelése az augusztusihoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 4,2%-kal nőtt.

Az építőipari termelés növekedését elősegíthette, hogy szeptemberre már néhány építőipari alapanyag ára csökkenésnek indult.

Összességében az idei év első kilenc hónapjában 10,5%-os emelkedés következett be az építőipari termelésben az előző év azonos időszakához képest. A friss, októberi adatokat december 15-én, szerdán közli a KSH.

A szeptember végi szerződésállomány volumene 12,9%-kal haladta meg a 2020. szeptember végit. A megkötött új szerződések volumene viszont összességében 16,1%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére megkötött új szerződések 28,4%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 34,9%-kal volt kisebb a 2020. szeptemberi bázisnál. Az állami és önkormányzati megrendelésekben érdemi mérséklődést láthattunk, azonban várakozásaink szerint az új uniós költségvetési ciklus az állami infrastrukturális beruházások növekedésének irányába fog hatni.

2021 első három negyedévében 1,7%-kal kevesebb új lakás épült, mint 2020 azonos időszakában, a csökkenő átadások száma a családi házak piacán mutatkozik meg. Ez betudható az idei évben drasztikusan megugró építési alapanyagáraknak, valamint közrejátszott benne a szakképzett munkaerő hiánya is, ami elbizonytalaníthatta az új családi házakat építtetőket. Az egyszerű bejelentések és kiadott építési engedélyek alapján építendő lakások száma az idei első három negyedévben megközelítőleg 30%-kal ugrott meg 2020-hoz képest, amelyhez hozzájárult az idén 5%-ra csökkentett új lakások áfája. Az építési engedélyek számából arra következtethetünk, hogy az előttünk álló időszakban az új lakások száma növekedni fog. Az építési piac keresleti oldala pozitív képet mutat továbbra is, az állami és a magánberuházások esetében is növekedés várható. Emellett azonban kockázatot hordoz az újabb, további áremelkedésektől való félelem az energiaárak megugrása miatt, illetve továbbra is problémát jelent a szakképzett munkaerő hiánya.