MNB: A járvány miatt több lett a kihasználatlan kereskedelmi ingatlan
HírekAz első fél évben a járvány hatására közel 6 százalékkal esett vissza a gazdaság, ami a kereskedelmi ingatlanok piacát is visszavetette, a kihasználatlansági ráta az irodai területen a tavalyi 5-6 százalékról szeptemberre 8 százalékra ugrott, az ipari-logisztikai szegmensben viszafogottabb mértékben emelkedett, 2 százalékot ért el a Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint.
Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az irodai piacon érdemben nőtt a túlkínálat kockázata, miután idén 240 ezer négyzetméter új iroda kerülhet a piacra, jövőre pedig további 16 százalékos bővülés várható az útnak indított fejlesztések következtében. Az ipari-logisztikai területen a piac kihasználtsága feszesebb és az újabb átadások miatt sem várható a kihasználatlansági ráta érdemi növekedése - mutatott rá Nagy Tamás.
A munkavégzés módja radikálisan megváltozott, az otthoni tevékenység aránya jelentősen megnőtt, Budapesten például a teljes foglalkoztatáson belül 40 százalékra, országos szinten 17 százalékra, ami nagymértékben kihat az irodapiac kilátásaira - mutatott rá az igazgatóság vezetője.
Szerinte kérdés, hogy mennyire lesznek tartósak a munkavégzésben tapasztalt tendenciák, a jelentés szerint mindenesetre 5-6 évre van szükség ahhoz, hogy az irodapiacon a kereslet elérje a 2019-es szintet. A kilábalás a kereskedelmi ingatlanok piacán a jelentés szerint elnyújtott lesz, a járvány ugyanis jelentősen érintette a szolgáltató szektort, a feldolgozó ipart és az építőipart is. A legsúlyosabb visszaesést a turizmus szenvedte el, a budapesti vendégéjszakák száma például 84 százalékkal esett - fejtette ki Nagy Tamás utalva arra, hogy ennek a szektornak érdemi befolyása van a GDP-re.
A szállodapiac területén a kutatás alapján érdemi kockázat a túlkínálat kialakulása, hiszen miután a járvány következtében idén gyakorlatilag két hónapra bevétel nélkül maradt a szektor, 2020-ra 7000 új szoba átadását tervezik.
Ami a kiskereskedelmet illeti, a felmérés szerint az ingatlanszerződések közel 100 százalékát újratárgyalták, s az egyeztetések eredményeként a legtöbb esetben valamilyen kedvezményhez (díjmentes időszak, díjcsökkentés, forgalom-arányos árképzés) jutottak a bérlők. Ugyanakkor kevesebb mint 10 százalékuk elégedett a tárgyalások eredményével.
Nagy Tamás elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom mostanra már elérte a tavalyi szintet, azonban a forgalom az online térbe terelődött, amely szegmens a kétszeresére nőtt 2019-hez képest.
A kereskedelmi ingatlanok piacán a befektetések volumene 13 százalékkal alacsonyabb volt az első fél évben az előző év azonos időszakához mérve.
A befektetések 74 százalékát tették ki az irodafejlesztések, 12 százalékot a hotelek, 10 százalékot a fejlesztési telkek, 3 százalékot a kiskereskedelem és 1 százalékot az ipar-logisztika.
