MNB-alelnök: Jól mérhető, közös cél kell az ökoszisztéma megmentéséért

Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke nyitó előadásában a biodiverzitás jelentőségére hívta fel a figyelmet az MNB Nemzetközi Zöld Pénzügyi Konferenciáján.

A biodiverzitás megőrzéséről és annak fókuszba emelésére van szükség a gazdasági folyamatok, a vállalatok és különböző intézmények mindennapi működése kapcsán. A rendezvényen egyebek közt az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselői mellett több magyar pénzügyi intézmény és hazai vállalati szereplő is megosztotta gondolatát a közönséggel.

Egy jól definiálható és mérhető közös vízió, küldetés, cél felé kell haladnunk

- nyomatékosította Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a szakmai konferencia megnyitásaként.

A lineáris gazdaság működtetése fenntarthatatlan, ebből kiutat csak az elhasznált nyersanyagokat újrahasznosítő körforgásos gazdaság jelenthet - mondta többek között Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke köszöntőjében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld pénzügyi konferenciáján.

Véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a levegő, a víz és a talaj "szemétlerakójaként" működika legkevésbé megbecsült környezeti erőforrás, a biológiai sokféleség megőrzése mögött még mindig nincs meg a kellő finanszírozás.

A jövő útja csak az lehet, ha az emberiség alázattal közelít a természethez, magát nem az élővilág tetején képzeli el, hanem annak részeként.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke egyetértett abban, hogy a környezetkárosítás globális kockázat, a fenntarthatósági beruházásokra pedig világszinten közel sem jut annyi pénz, mint a káros projektekre.Hangsúlyozta, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások jelentős mértékben erősítik a gazdasági stabilitást, a kedvezőtlen környezeti hatások viszont ma még felmérhetetlen mértékben fenyegetik a tőkepiacok, a vállalkozások, a befektetők tevékenységét.

A madarak, a rovarok - különösen a beporzók, a méhek - megfogyatkozása is súlyos következményekkel jár. Talán Einstein vészes jóslata egyelőre nem aktuális, miszerint „ha eltűnnek a méhek, az négy éven belül az emberiség is eltűnik” de az tény, hogy azonnal cselekednünk kell a biodiverzitás megőrzéséért - ahogyan erre Sylvie Goulard, a Banque de France korábbi alelnöke, a biodiverzitási kreditekkel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testület társelnöke videóüzenetében rámutatott.

Szóba került, miszerint a globális Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) a kormányok és az egész társadalom cselekvésére, vezetői fellépésére szólít fel a biológiai sokféleség elvesztésének megállítása és visszafordítása érdekében.

Az idei, a korábbiaktól eltérő, formabontó konferencián az MNB még az eddiginél is nagyobb súlyt fektetett arra, hogy a tanácskozás a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal valósuljon meg.

A délelőtt folyamán izgalmas kerekasztal-beszélgetést hallhattunk arról, hogy a zöld pénzügyi trendek hogyan változnak a biodiverzitás témájának fontossága mentén. Az előadók között az MNB vezetői mellett jelen voltak a tevékenységük „zöldítésében” élen járó hazai és külföldi piaci szereplők, éppúgy, mint neves hazai és nemzetközi, fenntarthatósággal foglalkozó intézetek képviselői.

A konferencián átadták a pénzügyi szervezeteknek szóló Zöld Pénzügyi Intézményi és Zöld Tudományos Díjakat is.

A konferencia e témakör átgondolására teremtett lehetőséget, többek között egy felsővezetői körinterjú keretében is, mely során a hazai vállalatok vezetői megvitathatták, hogyan építik be munkájukba a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket.

Egy nyelven kell beszélnie a piaci szereplőknek, azonos mérőszámok mentén és szükség van egy egyértelmű, ösztönző szabályzórendszerre is. Ma már sok jó gyakorlatról lehet beszámolni, elkezdődött a gazdasági, természettudományos és szociológiai kutatók összehangolt munkája.

A központi és kereskedelmi bankok szerepére kitérve elhangzott, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát le kell fordítani a kereskedelmi bankok nyelvére. A szerteágazó iparági érintettség (növénytermesztés, állattartás, élelmiszeripar, erdőgazdálkodás stb.) miatt a kereskedelmi bakoknak hozzáértő szakértő csapatra lenne szüksége.

Amint nemzeti szinten meghatározásra kerülnének a célok, onnan lehet a bankszektor felelősséget meghatározni.

Elhangzott, hogy míg 2022-ben a bankok 40%-a nem igazán fogalakozottak azzal, hogy milyen kockázatot jelent számukra az ökoszisztéma pusztulása, ma már szinte minden pénzügyi intézménynél van „zöld stratégia”.Egyértelmű, hogy a biodiverzitásról és klímaváltozásról csak a különböző szektorok közös együtt gondolkodásával, tudásmegoldással lehet eredményeket elérni.

Maga a biodiverzitás fogalma is tíz évvel lemaradva követi a közérdeklődésben a klímaváltozást. A két dolog ugyanakkor kéz a kézben jár egymással. Napjainkra már javul a helyzet, pozitív a trend.